NEMbulvar.hu

Háromnapos könyvünnep a Budai Várban

Háromnapos fesztivált, a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepét rendezi meg péntektől a Budavári Önkormányzat és a Litea Könyvesbolt; az eseményre immár a nyolcadik alkalommal kerül sor a Szentháromság téren.

Az első név szerint ismert magyar költő: Janus Pannonius

Janus Pannonius Csezmiczei János néven született. Pécsi püspök, költő és humanista volt. Latin nyelven írt, Mátyás király korában élt. Költészete az olasz humanizmusból nőtt ki.

Elhunyt Utassy József Kossuth-díjas költő

Elhunyt Utassy József; a Kossuth-díjas költőt 69 éves korában, pénteken reggel Zalaegerszegen, a pózvai külső kórházban érte a halál - tájékoztatta Péntek Imre, a Pannon Tükör című kulturális folyóirat főszerkesztője az MTI-t.

Kölcsey, a magyar himnusz atyja

"Hazámat, nemzetemet mindig lángolva szerettem; magyar lenni büszkeségem volt, lesz örökre" - vallotta Kölcsey Ferenc, kinek munkássága legalább annyira beletartozik a kor politikatörténetébe, mint az irodaloméba.

Az örök hontalan, az örök emigráns: Franz Werfel

A német író Prágában született 1890-ben, még akkor, amikor Csehország már közel három évszázada a Habsburgok tartománya, az Osztrák Birodalom, majd az Osztrák-Magyar Monarchia egyik földrajzi egysége volt.

Apollinaire 130 éve született

Százharminc éve, 1880. augusztus 26-án született Guillaume Apollinaire francia költő.

A fáradhatatlan Honoré de Balzac

"Roppant küzdelmet vívott a modern társadalommal. Ábrándokat tépett szét, reményeket oszlatott el, álarcokat szakított le" - hangzott el a realista regényirodalom megteremtőjéről, Victor Hugo gyászbeszédében. Balzac önemésztő életmódja, szakadatlan munkabírása mellett alkotta meg az Emberi színjáték hömpölygő, zegzugos regényáradatát.

Ábrándokat tépett szét, álarcokat szakított le: Honore de Balzac

Balzac életműve szándékában is, megvalósításában is a legnagyobb méretű irodalmi alkotás, amit ember valaha is megpróbált. Az Emberi színjáték hömpölygő regényáradatát száznegyven műre tervezte, és több mint kilencven el is készült már, amikor írójuk alig ötvenegy éves korában meghalt.

Quasimodo valóban létezhetett

Irattári dokumentumok és egy kutató szerint Quasimodo, a Notre-Dame toronyőre valóban létezhetett.

Goriot apó "atyja", Balzac 160 éve halt meg

Százhatvan éve, 1850. augusztus 18-án hunyt el Honoré de Balzac francia író, a világirodalom egyik legtermékenyebb nagysága.

Húsz éve halt meg Abody Béla

Húsz éve, 1990. augusztus 17-én halt meg Abody Béla József Attila-díjas író, kritikus, műfordító.

Egy román drámaíró: Ion Luca Caragiale

Mivel szeptemberben a Thália Színházban vendégszerepel a Pécsi Nemzeti Színház Caragiale darabjával, érdemes megtudni többet is róla. Mohácsi János rendezésében Az elveszett levél című darabját hozzák a Pestre.

Bródy, aki élni és halni akart

Bródy Sándor, aki 1863. július 23-án született, s 1924. augusztus 12-én halt meg, nagy hatású magyar író, drámaíró és publicista volt. Hatással volt többek között Ady Endrére, Móricz Zsigmondra, Krúdy Gyulára, Szomory Dezsőre és Molnár Ferencre is.

Kiadják Mussolini naplóit

Hamarosan olvashatók lesznek Benito Mussolini 1935-39 közötti feljegyzései, mivel ősszel kiadják a történészek által vitatott eredetű kéziratot.

Az egri csillag: Gárdonyi Géza

A múlt század negyvenes éveiben élt Bécsben egy magyarországi származású, Ziegler Sándor nevű lakatosmester. Munkája nyomán már jómódú polgárnak számított, amikor 1848-ban kitört a háború a császár és a magyar nemzet között. Ziegler Sándor választott, hazajött és saját költségén fegyvergyárat szervezett a szabadságharc katonái számára.

Arany László költészete

Mindenekelőtt álljon egy versszak, melyben Petőfi Sándor tette halhatatlanná barátjának fiát, Arany Lászlót:

Arany János, aki letette a lantot

Arany János életrajza nem olyan látványos, mint a kortárs Petőfié vagy Jókaié. Ifjúkori vándorszínész kalandja kudarccal végződött, s mivel hazatérve idős szüleit súlyos betegen találta, életét mintegy vezeklésként rendezte be, példás hivatalnokká vált. Attitűdjére haláláig jellemző a feladatteljesítő beállítottság.

Jean de La Fontaine fabulái

Az 1621. július 8-án született és 1695. április 13-án elhunyt Jean de La Fontaine írt elégiákat, színműveket is, de népszerűségét állatmeséinek (fabuláinak) köszönheti. Fabulái 12 könyvben jelentek meg, az első hatot az ifjú trónörökösnek írta, ezekhez Phaedrus ismert állatmeséit verses formában lefordította franciára.
|

A portál 1024x768-as felbontásra, Firefox 3.x és Internet Explorer 7.x típusú böngészőkre van optimalizálva, fejlesztés alatt áll.