Lázadóból miniszter - Andrássy Gyula gróf
2010. FEBR. 22. 15:46
A tizenkilencedik század egyik legnagyobb politikusa és történelmi személyisége volt. Távollétében a császári és királyi hadbíróság egyszer halálra ítélte, alig másfél évtizeddel később mégis ő lett Ferenc József király egyik legfontosabb bizalmasa. 1890. február 18- án hunyt el Andrássy Gyula gróf.
 Petőfivel egy esztendőben, 1823-ban született a mai Szlovákia területén található Gömör és Kishont vármegyei Oláhpatakán. Felmenői között egyaránt előfordultak kuruc tisztek és császári generálisok is. Édesapja, Andrássy Sándor gróf az 1820-as években kibontakozó magyar liberális ellenzéki mozgalom meghatározó képviselőjének számított. Középiskoláit a sátoraljaújhelyi piaristáknál végezte, majd a pesti egyetemre került joghallgatónak. Ezután egy hosszú, nyugat európai tanulmányút következett Angliába, Franciaországba és Spanyolországba. Az 1840-es évek közepén számos cikket írt a Pesti Hírlapba, ahol Dessewfyy Emil és Deák Ferenc nézeteit bírálta.
1847.október 14-én Zemplén megye követévé választották, majd az országgyűlésen az ellenzék tanácsadó testületének tagja lett. A forradalom idején, a horvátok betörésének hírére, a zempléni önkéntes nemzetőrök parancsnokaként ő is harcba indult. Végigküzdötte a pákozdi és schwechati csatát, majd Görgey segédtisztjeként részt vett a tavaszi hadjáratban. 1849 nyarán diplomáciai küldetésbe Konstantinápolyba utazott. Innen Párizsba, majd Londonba ment, hogy a magyar szabadságharc ügyét Európában is népszerűsítse. 1851. szeptember 21-én a többi emigránssal együtt őt is halálra ítélték, sőt , távollétében jelképesen felakasztották. Néhány hét múlva az igen jó megjelenésű, daliás Andrássyt, a párizsi szalonokban mindazon hölgyek, akik titokban a kegyeiért esengtek, csak úgy emlegették, "a szép akasztott".
1852-ben az emigráns gróf tanulmányokat folytatott a saint-cyri katonaiskolában, azzal az eltökéltséggel, hogy fegyverrel fogja visszafoglalni elkobzott birtokait. Két esztendő múlva a felváltva, hol Londonban, hol Genfben, vagy Brüsszelben tartózkodó Andrássy ügyében édesanyja kegyelmi kérvényt nyújtott be Ferenc József házasságkötésének idején, azonban ezt először a hatóságok elutasították. 1856. július 9-én a gróf Párizsban feleségül vette Kendeffy Katalint, akitől három gyereke született. 1857 júliusában Andrássy amnesztiáért folyamodott, majd ezt megkapva letette a császárnak a hűségesküt. Ferenc Józseffel egy fogadáson történő első találkozásakor állítólag szó szerint ez a párbeszéd zajlott le köztük: "Kedves Andrássy, az igazat megvallva, nagyon örülök, hogy annak idején nem hajtották végre Önön azt az ítéletet..! - Felséged öröménél csak az enyém a nagyobb..."
Ezután a gróf ismét élénken részt vett a közéletben, az 1861. és 1865-68. évi országgyűléseken mint sátoraljaújhelyi képviselő. 1865-ben a képviselőház egyik alelnöke lett (1867-ig), és az úgynevezett hatvanhetes országgyűlési bizottságnak is, melynek feladata a kiegyezés szövegezése volt. 1867. február 17-től ő volt a miniszterelnök, ezt a tisztséget négy esztendeig látta el. Utolsó éveit kastélyában visszavonulva töltötte Tőketerebesen, ott temették el, feleségével együtt.
NEMbulvár - PG
|
 |
|
A második világháború 1939. szeptember 1-jén Németország és Lengyelország közös határán tört ki; a világsajtót bejárták a határsorompókat helyükből kifordító Wehrmacht-katonákat, a kelet felé vágtató német tankokat bemutató fotók, valamint az elsöprő német sikerekről szóló tudósítások.
Július 31-én lenne hetvenöt éves Antal Imre Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, műsorvezető, showman, az elmúlt évtizedek egyik népszerű tévés személyisége.
Nem volt a klasszikus szépség, de különleges megjelenése, a lényét körüllengő megannyi legenda és titokzatosság s sajátos, lassú mozgású, erotikus hétfátyol-tánca bűvkörébe vont minden férfit. Mata Hari először férjhez ment, aztán táncosnő lett, a legismertebb és legjobban fizetett kurtizán, végül halálát sortűz oltotta ki, melyet kémkedés miatt osztott ki rá a bíróság.
|
|
|
