Gallen-Kallela - Egy mítosz életbentartója
2010. MÁRC. 07. 14:22
Akseli Valdemar Gallen-Kallela leginkább Kalevala illusztrációiról ismert, és még Budapesten is van egy emlékműve a Lánchídnál.
A finn népi-nemzeti festészet fő képviselője, aki egyben építész és iparművész is volt, Poriban, a Botteni-öböl partján született 1865. május 26-án. A Gallen vezetéknévvel jött világra, mert apja eredeti, Kallela nevét a svéd hangzású névre változtatta.
Festészeti tanulmányait Helsinkiben kezdte a Finn Művészeti Társaságnál, aztán 1884-ben a párizsi Julian Akadémia növendéke lett. Ott szerzett baráti körébe tartozott a finn Albert Edelfelt és a norvég festő, Adam Dörnberger, illetve August Strindberg. Mesteri közt volt Puvis de Chavannes és Jules Bastien-Lepage.
Karrierje igazán akkor indult el, amikor megnyitották első kiállítását 1889-ben, Helsinkiben, az Ateneumban. 1890-ben feleségül vette Mary Slöört, akinek három gyereke született. Impi Marjatta nagyon korán meghalt, Kirsti és Jorma azonban hűen képviselte gyökereit, mivel előbbi apja életrajzát írta meg, utóbbi pedig szintén festő lett. Kallelát a nászút segítette egyik fő témájához, hiszen Kelet-Karéliában kezdett anyagokat gyűjteni a Kalevaláról. Ebből aztán egy egész korszaknyi munkája született, többek között a híres Lemminkäinen anyja vagy az Aino triptichon.
1894-ben megfestette a Symposiont, mely igen nagy feltűnést keltő festményén önmagát és barátait - Oskar Merikantot, Robert Kajanust és Jean Sibeliust - ábrázolta közös ivászat közben. Még ebben az évben Berlinben nyílt kiállítása Edvard Munch-kel közösen. Lánya halálhíre után témái egyre komorabbá váltak s közben családjával Tampere mellé, Ruovesibe költözött Kalelanak elnevezett új házukba.
1897-ben Firenzébe, majd Pompeibe utazott, ahol freskófestészeti technikát tanult, s egyre élénkebb érdeklődést mutatott az iparművészet iránt. Porvoo-ban meg is alapította két társával az Iris műhelyt, mely a finn iparművészet egyik bölcsője.
1900-ban a Párizsi Világkiállításra már ő festhette a finn pavilon freskóit, és ő tervezte az Iris szoba berendezését is. A pavilon képei Gallen-Kallela finn függetlenség iránti vágyát is kifejezték, és a művész a Világkiállításról egy arany- és egy ezüstéremmel távozott.
Pályájának csúcspontját sokak szerint a pori Jusélius Mauzóleumban a halál fölött győzedelmeskedő életet ábrázoló freskói jelentik, melyek restaurálását fia, Jorma végezte.
1907-ben Akseli Gallen-Kallelára finnesítette nevét a művész, és még ebben az évben járt Budapesten, majd az azt követő évben a Szépművészeti Múzeumban nyílt majd' 500 művét bemutató kiállítása. Munkái között ebből az időszakból sok budapesti ihletésű festmény is található. Ezután utazott Afrikába, de mikor belátta, leginkább hazája, Finnország ihleti meg, 1911-ben hazatért. A Finn Művészeti Társaság elnöke lett s elkezdte tervezni műteremházát Tarvaspääben.
A Velencei Biennálén is kiállított, majd 1918-ban részt vett a polgárháborúban, méghozzá Mannerheim marsall szárnysegédjeként. A hadseregnek zászlókat, kitüntetéseket és egyenruhákat is tervezett.
1919-től egészen haláláig a Kalevala Társaság alelnöke volt. 1922-ben ki is adtak egy még nem teljes Kalevala-anyagot, melyet Gallen-Kallela illusztrációi díszítettek. Részt vett a Finn Művészeti Akadémia alapításában, melyek 1922-től elnöke is volt. Mindezen sikerei ellenére 1923-ban családjával az Egyesült Államokba költözött, ahol az indián művészetet tanulmányozta, Chicagóban pedig hozzákezdett a Nagy Kalevala illusztrálásához, ám ezt haláláig nem fejezte be.
1926-ban végül visszaköltözött Finnországba, ahol utolsó nagy munkájaként megfestette a Finn Nemzeti Múzeum előcsarnokának freskóit, melyeket nagyobb részben a Párizsi Világkiállítás műveiről mintázott. 1931-ben Koppenhágában tartott előadásokat, ahol tüdőgyulladást kapott, és Stockholmban március 7-én meghalt. Síremléke Helsinkiben, a Hietaniemi temetőben áll, Tarvaspää-i házában pedig 1961-ben nyílt meg a Gallen-Kallela Múzeum. Munkásságának Budapesten, a Lánchídnál is emléket állítottak egy mészkőszoborral.
NEMbulvár - Szepesi Krisztina
|
 |
|
Évadnyitó és ünnepi társulati ülésre hívta meg a sajtó képviselőit Buda egyetlen színháza. A direktor Karinthy Márton előbb végigvezette az újságírókat a nyáron kibővült színházba.
A Shrek és a Kung Fu Panda újabb fél-fél órás epizódját láthatják ősszel az amerikai nézők a televízióban.
Háromnapos fesztivált, a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepét rendezi meg péntektől a Budavári Önkormányzat és a Litea Könyvesbolt; az eseményre immár a nyolcadik alkalommal kerül sor a Szentháromság téren.
Nem jókor és nem jó helyen született. Ha ugyanezzel a külsővel, tehetséggel mondjuk Amerikába születik, azonnal ő játssza az összes westernfilm főszerepét. Azonnal világhírű szívtipró lesz belőle. Olyan, aki sírig tartó szerepek között tobzódhat. Amennyire lehet, azért itthon is csinált egy karriert, igaz, nem mindig mint színész.
Czóbel Béla, a Kossuth-díjas magyar festőművész 1883. szeptember 4-én született, s 1976. január 30-án hunyt el. Tanulmányait a nagybányai szabadiskolában kezdte 1902 nyarán Iványi Grünwald Béla tanítványaként, és a következő években többször visszatért ide.
DVD-n jelentek meg a Beatles együttes első amerikai tévés felvételei: a ma már kultúrtörténeti jelentőségű fellépésekre a hatvanas évek közepén került sor a The Ed Sullivan Show keretében.
Évadnyitó társulati ülésen Verebes István a Kabaré 24 - Mikroszkóp Színpad direktora új bejelentést tett.
|
|
|
