Victor Hugo: ,,Inkább vagyok a légy feje, mint az oroszlán farka"
2010. MÁRC. 02. 20:12
,,A romantika igazi meghatározása szerint nem más, mint a liberalizmus az irodalomban" - mondta Victor Hugo, ennek az irányzatnak talán legkiemelkedőbb képviselője, kiteljesítője. Műveivel visszaadta a francia irodalomnak a forradalomban elveszett vezető szerepét, nem csoda hát, ha őt tekintik Byron igazi örökösének.
 Victor Hugo 1802. február 26-án született Franciaországban. Édesapja Napóleon tábornoka volt, akit a családi hagyomány szerint Joseph Bonaparte, Spanyolország királya emelt grófi rangra. Szülei 1814-es válása után bátyjával édesanyja mellett nevelkedett. Alig tizennégy éves volt, amikor már ezt írta naplójába: ,,Chateaubriand akarok lenni, vagy semmi." Volt ambíciója, de ami ennél több, valóra is váltotta kezdeti reményeit: tizenöt évesen már akadémiai díjat nyert egy versíró pályázaton. Noha nagy tehetsége volt a matematikához is, de végül az írást választotta.
Tizenhét évesen Conservateur littéraire (Az irodalom védelmében) címmel saját folyóiratot szerkesztett, amivel hamar magára irányította a figyelmet, ekkoriban ismerkedett meg példaképével, Chateaubriand-nal is. 1821-ben jelent meg első verseskötete, az Ódák, amelynek monarchista hevülete királyi kegydíjat hozott számára. Innentől lázas rohamban írta verseit és regényeit. 1822-ben feleségül vette Adéle Fouchert, akitől öt gyermeke született. Lánya, Léopoldine korai halála nagyon megrázta Hugót, ez a bánat volt sok versének szülője. Több szeretőt is tartott élete során, a leghíresebb Juliette Drouet színésznő volt, aki egész életét neki szentelte, és megmentette a börtönből III. Napóleon államcsínye után.
Rendszeresen látogatta a német romantikát jól ismerő Charles Nodier összejöveteleit is, ahol megfordult többek között Musset, Dumas és Delacroix is.
1927-ben Hugo megalakította saját irodalmi körét (Cénacle) lakásán, amelyhez Balzac is csatlakozott. Pályáján megállíthatatlanul emelkedett, miközben írói munkájával tartotta el családját. Ami a romantika körüli csatározásokat illeti, kezdetben óvatos volt, nem akart egyértelműen állást foglalni, a restauráció utolsó éveinek politikai légköre viszont lehűtötte monarchista érzelmeit, így végül az ellenzék oldalára állt. Hogy mi zajlott a mélyben, arról leginkább a Keleti énekek és Egy halálraítélt utolsó napja tudósít. Tíz év alatt négy kötetben gyűjtötte össze költői terméseit, amelyek a magyar olvasóközönség számára ugyan kevésbé ismertek, a világban viszont lírikusként kapta a legtöbb elismerést. Ezekben a versekben a legváltozatosabb témákban szólal meg a költő: van itt nagy lélegzetvételű gondolati költemény, szerelmes vers, politikai célzatú megszólalások, dalok, de táj- és hangulatképek is. Drámai korszaka 1827-ben kezdődött, a műfaj alapvető kérdéseit a Cromwell-előszóban fogalmazta meg: elvetette az arisztotelészi hármas egységet, keverte a komikum és a tragikum műfaját, és bevezette a couleur local (azaz helyi színezet) fogalmát. Hernani című darabja akkora botrányt kavart 1830-as bemutatóján, hogy tömegverekedés tört ki (egy áthajlás miatt). Hasonló sorsra jutott A király mulat című műve is, mely után a konzervatív körök betiltották műveinek előadását. A darabot Verdi zenésítette meg (Rigoletto).
Prózái Walter Scott történelmi műveit idézik, középkori Franciaországot megelevenítő regényéből, A párizsi Notre-Dame-ból a Disney stúdió készített 1996-ban rajzfilmet. Hasonlóan Swift Gulliverjéhez - amelyet szintén átültettek a mese világába -, az eredeti mű itt is véresen komoly és könyörtelen, a rajzfilmnek nem sok köze van az eredeti regényhez.
Legmonumentálisabb regényét, A nyomorultakat húsz évig írta, ebben tükröződnek az író humanista és szociális eszméi, minden, ami a drámákba már nem fért bele. Jean Valjean lelkének ábrázolásával olyan magaslatokba emelkedett, amelyeket későbbi regényei már csak pillanatokra érhettek el.
1841-ben negyedik nekifutásra végre beválasztották a Francia Akadémiába, majd a felsőház tagja lett. Az 1848-as forradalom még inkább belesodorta a politikába, képviselő lett antiklerikális, szocializmus felé közeledő programjával. Az államcsíny után - hála szeretőjének, Juliette Drouet-nek - hamis útlevéllel sikerült átszöknie Belgiumba, később tovább utazott Jersey szigetére, ahol spiritista szeánszokon sikerült kapcsolatot létesítenie halott lányának szellemével. Később ki is jelentette a lélek halhatatlanságával kapcsolatban, hogy: "Akiket elsirattunk, nem távoztak el közülünk, csupán láthatatlanok". Hazájába tizenkilenc év száműzetés után, 1870-ben térhetett vissza. 1878-ban Juliette-tel beköltöztek egy szállodába, itt halt meg 1885. május 22-én. Halála előtt a legenda szerint ezt mondta: "A nappal és az éj viaskodik egymással..." Végakarata szerint a szegények halottaskocsiján vitték a temetésre.
NEMbulvár - Bánki Edina
|
 |
|
Életének 84. évében pénteken elhunyt Bánffy György Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a József Attila Színház művésze.
A Shrek és a Kung Fu Panda újabb fél-fél órás epizódját láthatják ősszel az amerikai nézők a televízióban.
Háromnapos fesztivált, a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepét rendezi meg péntektől a Budavári Önkormányzat és a Litea Könyvesbolt; az eseményre immár a nyolcadik alkalommal kerül sor a Szentháromság téren.
Nem jókor és nem jó helyen született. Ha ugyanezzel a külsővel, tehetséggel mondjuk Amerikába születik, azonnal ő játssza az összes westernfilm főszerepét. Azonnal világhírű szívtipró lesz belőle. Olyan, aki sírig tartó szerepek között tobzódhat. Amennyire lehet, azért itthon is csinált egy karriert, igaz, nem mindig mint színész.
Czóbel Béla, a Kossuth-díjas magyar festőművész 1883. szeptember 4-én született, s 1976. január 30-án hunyt el. Tanulmányait a nagybányai szabadiskolában kezdte 1902 nyarán Iványi Grünwald Béla tanítványaként, és a következő években többször visszatért ide.
Az idei év a magyarországi klasszikus zenei élet számára kettős jubileum: idén lenne 200 éves a Himnusz komponistája, Erkel Ferenc, míg a zeneszerző és karmester Gustav Mahler 150 évvel ezelőtt született.
Az Alternatív Színházi Szemle 1994 óta nyújt bemutatkozási lehetőséget a független színházi terület kiemelkedő társulatai számára. A szemle mindig az aktuális évben született, különböző műfajú, innovatív szemléletű, alternatív és független színházi előadásokat gyűjti össze és bocsátja szemlére. Ami a kőszínházaknak a POSZT, az az alternatív és független színházaknak az Alternatív Színházi Szemle - az éves, rendszeres és legrangosabb seregszemle: mértékadó és kiemelt fontosságú bemutatkozási fórum.
|
|
|
