Mezey Mária - A szeretet papnője
2010. ÁPR. 21. 20:20
"..Fekszem az ágyamban. Nézem a hegyeket, szagos szél fúj be az ablakomon, szemben a kertben nyílik a mandulafa, macskám a kezemre fektette fejét, este Mását játszom. Szeretnék énekelni, mint a madarak: ó milyen boldogság a Te világodban élni és szeretni Téged Uram..."
 Mezey Mária Kecskeméten született, édesatyja, dr. Mezey Pál közjegyző volt. Édesanyja, Igó Mária a szülés következtében kialakuló gyermekágyi láz miatt, nem sokkal a szülés után elhunyt. Az özvegy férfi 28 esztendősen nehezen tudja feldolgozni a veszteséget. A kis árván maradt gyermeket 11 hónapos koráig egyedül neveli. Majd egy nálánál hat esztendővel fiatalabb, nemrégen özveggyé lett asszonyt vesz el feleségül. A 11 hónapos Mezey Marika a házasság révén egy 10 esztendős mostohanővérkéhez jut. Az esküvőt követő néhány nap múlva végigsöpör Kecskeméten egy, azóta elhíresült földrengés, amely házak százait dönti romokba. Mezeyék háza is erre a sorsa jut, összedől, ám csodával határos módon senki sem sérül meg.
Mezey Mária gyerekkorától fogva színésznő szeretne lenni, ám édesapja ellenzi, haragszik rá érte, megélhetést biztosító szakmát szeretne lánya számára, és minden vágya az, hogy leányából ügyvéd legyen. A gimnazista gyereklány azonban titkon bámulja Darvas Lilit szegedi szerepeiben, hol jegyet váltva, hol meg lopva, hátul a színfalak mögött (előadások alatt egy ismerőse engedi be a művészbejáró felől). Otthon szaval, édesapját győzködi. Apja, végül is beleegyezik, és időpontot egyeztet Hevesi Sándorral. Az érettségi előtt nem sokkal utaznak Budapestre, a meghallgatásra. Hevesi nem elutasító, bár fogyást javasol és szakképzést.
A jövendő nagy színésznő 1933-ban Pécsre szerződik, majd 1935-ben Bárdos Arthúr hároméves szerződéssel a Belvárosi Színházhoz hívja. 1939 nyarán színészi meghallgatáson vesz részt Párizsban, ahol ösztöndíjat nyer el. Ám a világháború lezárja a határokat, nem mehet Párizsba. Itthon kell maradnia a Vígszínházban. Csalódott, bár ez munkáján nem érzékelhető, sőt, számos más darabban játszik vendégművészként, filmez. 1941 decemberében az Operettszínház bemutatja az Ilyenek a férfiak című zenés vígjátékot, a főszerepben "az őzszempillájú, júniusi bájú és lusta sex appealü Mezey Máriával". (Egyed Zoltán kritikája). Kiss Manyi, Latabár Kálmán, Pártos Gusztáv, Gombaszögi Ella szinte egyenrangúan bolondozzák végig a főszereplővel az Amerikában játszódó, vidám darabot. A dalok Mezey előadásában pillanatok alatt slágerré válnak.
1941-ben Egyed Zoltán felkérésére, aki a Film Színház Irodalom főszerkesztő laptulajdonosa, megírja a Névjegy című önéletírás-kötetét, és az ő általa létesített, ún. "Tarka-barka könyvtár" kisalakú kötetsorozatában jelenteti meg. A könyv nem várt hatást ér el a művésznő életében, mert az eladdig "franciásnak" titulált szerepköréből kimozdulva, Jób Dániel "neki való" szerepekkel kezdi terhelni.
"...Évekig vígjátéki hősnőket játszottam. Az első drámai szerep a Vígszínházban Maugham Színházának főszerepe, Julia Gorselyn. Ez sem volt egyszerű dolog. Egy kis könyvet kellett írnom, hogy meggyőzzem Jób Dánielt, nemcsak vígjátéki figurákat, bonyolultabb emberi portrékat is tudok formálni" - mondja évtizedekkel később egy beszélgetésben.
A világháború alatt Karády Katalint és Mezey Máriát könyveli el a közönség a női démon megtestesítőjének. Karády elsősorban filmeken hódít, míg Mezey a filmek mellett (54 filmben játszott) a színpadokon is jelentős alakításaival hívja föl magára a figyelmet. Ő a vörös hajú démon. A filmezés mellett azonban a színházakban egyre kevésbé lehet rá számítani.
1943-1946 között nem lép föl. 1943 nyarán a Márkus Színház A legszebb éjszaka című darabjának második felvonása előtt, a szünetben taxiba ül, és hazahajtat. Másnap Tátrafüredre utazik, és a harcok elmúltáig ott él. Ott töltött ideje során mélyen vallásossá válik, ami életének további szakaszát meghatározza. 1943 ősze és 1944 tavasza között nem jár be színházába, egészségügyi okokra hivatkozik, majd 1944 márciusában közös megegyezéssel megszűnik tagsága.
A Hoztam valamit a hegyekből című írással tér vissza 1946-ban Budapestre. Játszik a Belvárosi, a Pesti és a Vígszínházban. Szünnapokon esténként a Café De Paris nevű bárban szavalja Kosztolányi, Ady és Babits egy-egy költeményét, magyar nótát és zsoltárokat énekel Cziffra György zongoraművész kíséretében. A Vígszínházban a Három nővér című darab előadását többször otthagyja, roham miatt, majd a szerepét is leadja. Ezután nehezen kap felkéréseket. A szakmában elterjed róla, hogy egy hisztérika, felléptetése kockázatos. Talán ezért, talán más okból, de tény, hogy sokáig mellőzik, s kénytelen kabarékban, szórakozóhelyeken, dobogón fellépni. A körülmények ellenére igényességéből nem enged. Hosszabb szünet után a Liliputi Színházban lép föl, eléggé méltánytalan körülmények között, nem sokkal ez után pedig sztár-gázsiért átszerződik a Pódium Kabaréhoz. 1949-ben, a Fővárosi Operettszínházban primadonna, és fellép a Vidám Színpadon. 1952-ben előadja a Bujdosó lány című dramatizált székely népdalcsokrot, amit betiltanak. Ezt méltánytalannak tartja, így inkább visszavonul a színháztól. Pódium előadás-sorozatot hív életre, Tamási Áronnal és Lajtha Lászlóval. A falvakat járja műsorával, de eljut egészen Torontóig, sőt, New Yorkba is.
1954 őszétől az Operett Színház tagja lesz, majd átszerződik, a Madách Színházhoz nagyszerű szerepeket kap, megcsillanthatja régi fényét. Az előadás-sorozatot meg-megszakítják a kényszerszünetek. Betegsége egyre gyakrabban jelent problémát. Az elmaradt előadások és a Mezey körüli bizonytalanságok miatt a Madách Színház felbontja a szerződését. Ekkor visszavonul a színpadtól és második férjével, Lenbach Jánossal, budakeszi közös házukban éli zárkózott életét.
Közel kétesztendei kényszerszünet után, 1964-ben a Nemzeti Színház szerződteti. Április 24-én lép először színpadra, bár betegségével erősen küzd az előadások során. Az előadások számát is jelentősen korlátozza. A közönség és a szakma, rajongással beszél róla. Az előadás-széria egy pontjától fogva azonban Mezeyt helyettesíteni kell.
Kertész Sándor szíves invitálására, 1968. április 20-ától a Torontói Művész Színház színpadán lép fel előadóestjével, amely az Életem története címet viseli. Forró hangulatú esték, zsúfolt házak Torontóban és Montrealban. "Az orgánuma olyan, mint egy kórus vagy mint egy pompás zenekar" - írja róla a Kanadai Magyar Hírlap.
A Magyar Élet így fogalmaz: "A szeretet Papnője jött el Torontóba".
Sikerei fényében azonban elkövetkezik utolsó színházi premierje is, 1969. november 6-án, a Katona József Színház színpadán, ahol Stuart Máriát alakította. Ez volt pályájának egyik legnagyobb megvalósult szerepálma. Az előadás-sorozat újfent helyettesítéssel zárul. A darabból egy idő után, betegsége miatt kilép, és ezt követően visszavonul, ezúttal végleg. Budakeszi otthonában jobbára ágyhoz kötötten élt. Utolsó nyilvános szereplése 1980-ban a veszprémi tv-szemle keretében van, amikor Babits Mihály: Zsoltár gyermekhangra c. versét mondja el. 1983. április 20-án Budakeszi otthonában "felbontja szerződését" az élettel.
NEMbulvár - Bozsán Eta
|
 |
|
A második világháború 1939. szeptember 1-jén Németország és Lengyelország közös határán tört ki; a világsajtót bejárták a határsorompókat helyükből kifordító Wehrmacht-katonákat, a kelet felé vágtató német tankokat bemutató fotók, valamint az elsöprő német sikerekről szóló tudósítások.
Július 31-én lenne hetvenöt éves Antal Imre Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, műsorvezető, showman, az elmúlt évtizedek egyik népszerű tévés személyisége.
Nem volt a klasszikus szépség, de különleges megjelenése, a lényét körüllengő megannyi legenda és titokzatosság s sajátos, lassú mozgású, erotikus hétfátyol-tánca bűvkörébe vont minden férfit. Mata Hari először férjhez ment, aztán táncosnő lett, a legismertebb és legjobban fizetett kurtizán, végül halálát sortűz oltotta ki, melyet kémkedés miatt osztott ki rá a bíróság.
|
|
|
