A kicsik pontos számát a gondozók nem tudják megállapítani, mert nem tudni, hogy az összes állat a felszínen van-e, vagy némelyikük a föld alatti üregekben tartózkodik. A megfigyelések alapján a tizennyolcas szám a legvalószínűbb. Ez a sok kölyök természetesen nem egy anyától született, hiszen a nőstény prérikutyák ellésenként 2-4, ritkán 5 utódot hoznak a világra. A rengeteg kölyök tehát hat-hét alomból származhat - közölte a városligeti intézmény.
A kicsik valószínűleg áprilisban születhettek, ám pontos születési dátumuk nem ismeretes, mert a föld alatti üregrendszer valamelyik kamrájának rejtekében jöttek a világra. A csupaszon és vakon megszülető prérikutyakölykök általában hathetes koruk körül merészkednek elő a föld alól, miután már kinyílt a szemük és a szőrzetük is kinőtt.
Az állatkerti prérikutyák esetében mindez néhány hete történt, de csak mostanra érték el a fejlettségnek azt a fokát, hogy hosszabb időt tölthetnek el az üregen kívül. Így tehát a kölyköket immár a nagyközönség is megfigyelheti.
A társas prérikutyák (Cynomys ludovicianus) az észak-amerikai füves síkságok, prérik lakói Montanától egészen Texasig, a Rio Grande partjáig. Rendszerint nagy közösségeket, kolóniákat alkotnak, és kiterjedt üregrendszereket építenek ki a föld alatt. A bonyolult, szövevényes járatok levegőjének frissességéről különleges szellőztető rendszerrel gondoskodnak. Az üregek bejáratát úgy alakítják ki, hogy a prérin fújdogáló szelek kiszippantsák a járatból az elhasznált levegőt.
A kis prérikutyák 28-37 napig tartó vemhesség után születnek meg. A szemük egyhónapos korukban nyílik ki, az ivarérettséget pedig második életévükben érik el, és akár nyolc évig is élhetnek.
