NEMbulvar.hu
Impulzus

A magyar tenger festője, Egry József

2010. JÚN. 25. 20:16

Egry József napszámosként dolgozó szülei 1883-ban, fiuk születésekor még csak nem is álmodtak arról, hogy gyermeküket a későbbiekben elismert művészként, a Balaton festőjeként fogják emlegetni és csodálni az emberek.

József autodidakta módon kezdte elsajátítani a festés csínját-bínját, majd a tehetségét felismerő Korcsek János vette a szárnyai alá. Innen Münchenbe vezetett az útja, s Lyka Károly segítségével Párizsban a modern festői törekvéseket is tanulmányozhatta. Hazatérve 1906-1908 között Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly tanítványaként a Képzőművészeti Főiskola diákjaként tanulhatott. Állami ösztöndíját 1907-ben a Menhely előtt című képével nyerte. Első, kollektív kiállítására már 1909-ben sor került. 1912-ben Belgiumban is járt.
Az első világháború folyamán, a katonaévei alatt szerzett sérüléseit a badacsonyi hadikórházba ment gyógyíttatni. Itt szerette meg az önkéntes ápolónői szolgálatot végző Pauler Juliskát, aki akkor még Vízkelety ezredes felesége volt. 1918-ban kezdték el közös életüket a feleség keszthelyi házában. A nyarakat a badacsonytomaji présházban töltötték, ami a maga szűkös 30 négyzetméterével egyszerre volt konyha, lakás, villa és műterem. 1920-tól Egry József számára a kizárólagos festészeti témát a Balaton jelentette.  A fény átalakító erejével a természetelvűséghez mindvégig hűen, varázslatos olaj-pasztell technikájával egyszerre szétbontott és szerkesztett. Hangja eredeti volt az európai festészetben. Témája élete végéig a fénytől átjárt légtér maradt. Több díjjal is kitüntették. 1924-ben Ernst-díjat, majd 1926-ban Szinyei-tájképdíjat kapott.
1938-ban az a megtiszteltetés érte, hogy a Képzőművészek Új Társaságának (KUT) elnökévé választották. 1945-ben az állami nagydíjjal, 1948-ban pedig egy Kossuth-díjjal lett gazdagabb, ámde mivel művészete nem illett a kor elvárásainak keretei közé, mint művészt igazságtalanul mellőzték.
Háborús sérülése végigkísérte az életét. Olaszországban keresett gyógyulást a taorminai (1930) és a nervii (1938) útjain, de ezt követően már nem volt módja klimatikus gyógyhelyek felkeresésére. 1951 június 19-én halt meg Badacsonyban. Badacsonyi háza ma emlékmúzeum, ahol az 1916-os keltezésű első balatoni képektől nyomon követhetjük tájábrázolásának alakulását.

NEMbulvár - Giczei Betty


Kamera Hungária idén újratöltve

Két év után ismét megrendezik a szakma által méltó elismerésnek örvendő kulturális találkozót. A kilencedik Kamera Hungária szeptember 24-25. között a Veszprém Arénában kerül megrendezésre. A rangos műsorfesztivál a televíziós szakma legjelentősebb hazai seregszemléje.

Háromnapos könyvünnep a Budai Várban

Háromnapos fesztivált, a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepét rendezi meg péntektől a Budavári Önkormányzat és a Litea Könyvesbolt; az eseményre immár a nyolcadik alkalommal kerül sor a Szentháromság téren.

Oszter (Rózsa) Sándor

Nem jókor és nem jó helyen született. Ha ugyanezzel a külsővel, tehetséggel mondjuk Amerikába születik, azonnal ő játssza az összes westernfilm főszerepét. Azonnal világhírű szívtipró lesz belőle. Olyan, aki sírig tartó szerepek között tobzódhat. Amennyire lehet, azért itthon is csinált egy karriert, igaz, nem mindig mint színész.

Ország Lili klasszikus szürrealizmusa

A lexikonok így írnak róla: Ország Lili festő, grafikus. A Képzőművészeti Főiskolát 1950-ben végezte el Szőnyi István növendékeként. Érdeklődése a látványfestészettel szemben a metafizikus ihletésű szürrealizmus felé fordult. Sajátos nonfiguratív művészete azonban nélkülözi az abszurd társítás lehetőségét.

A Nemzetiben műsoron marad A jég

A Nemzeti Színház repertoáron tartja Vlagyimir Szorokin orosz író művét, melyet tavaly mutattak be. Az előadást a Mundruczó Kornél állította színpadra, méghozzá olyan színpadra, ahol a nézők körül zajlik a játék.
|

A portál 1024x768-as felbontásra, Firefox 3.x és Internet Explorer 7.x típusú böngészőkre van optimalizálva, fejlesztés alatt áll.