Az expót - és benne a világ bemutatkozását - látni kell - gondolják a kínaiak, akik eddig sosem látott értéket kaptak hat hónapra. Itt vannak a pavilonok és bennük az értékes látnivalók, a kulturális, történelmi ízelítő, a különleges technikai ötletek, a szabadtéri programok, ételek, megvásárolható ajándéktárgyak, a megannyi színes látvány, új információ és szórakozás, s mindez szép környezetben. Eddig közel 38 millió jegyet adtak el.
A belépőjegy mellé azonban elsősorban időre van szükség és türelemre, még ahhoz is, hogy az ember végigszaladjon ezen a nem sokkal több, mint 5 négyzetkilométeren. A szaúd-arábiai pavilonnál például mindig legalább három órát kell várni a bejutásra, mivel itt látható a világ legnagyobb - 1600 négyzetméteres - háromdimenziós képernyője, amely 150 millió dollárból készült. Az építmény tetején és a környékén összesen 150 datolyapálma és homok idézi meg a sivatagi világot.
Odabent, a magasban mozgó gumiszőnyegre állva egy belső hídon lassan haladva mozgatják a közönséget. Az emberek a félhomályban a térben különböző síkban klipeket nézhetnek, a félkörívben hosszan húzódó híd alatt mozgó, szőnyegszerűen vetített képsorokon homok, emberek, térhatású, madártávlati világ. A termet szinte teljesen beterítő kivetítőkön a szaúdi városok, emberek, a táj, a kultúra mozgó képei.
A szaúdi "sztárpavilonról a bahreini kiállítás igazgatója Hesám al-Szaken megjegyezte: úgy tudja, Abdullah szaúdi király azt mondta, a pavilon költségvetésének nincs felső határa. Az alig egymilliós Bahrein most először képviselteti magát világkiállításon.
