Egy titokzatos társaság - a szabadkőművesek
13-JUN-2009 02:51 PM
1950. június 13-án Kádár János Magyarországon feloszlatta a szabadkőműves páholyokat. Milyen előzményei vannak ennek a szervezetnek, kik voltak a tagjai, miért alapították, és mi volt vele a céljuk? A válasz nagyon hosszú és bonyolult, itt csak a legalapvetőbb kérdéseket foglalhatjuk össze.
 A szabadkőművesség hivatalos története a 18. században kezdődik, amikor 1717. június 24-én, a londoni "Lúdhoz és rostélyhoz" címzett fogadóban megalakult az első nagypáholy. Az eseményhez hozzátartozott egy alapokmány is, amelyet James Andersson állított össze, a amelyben összegezték a társaság eredetét és a célkitűzéseit. Ezek szerint a szabadkőművességet a mitikus ősidőkbe vetítik vissza, többek között Ádámhoz, az első emberhez, a piramisokat építő fáraókhoz, Salamon királlyal és az ókori görög bölcsekkel együtt. Később, Andersson utódai, hozzátették még a középkori céheket és a lovagrendeket is, beleértve a kabbalistákat és a szufizmus követőit, mindezeket eszmei és szertartási hasonlóságok révén vélték mozgalmukhoz kapcsolni.
A szabadkőművesség jelképei és nyelvezete valóban sok hasonlóságot mutatnak, elsősorban a középkori kőműves céhek által kialakított formákkal, de gondolatviláguk ihletője elsősorban a felvilágosodás volt. A század első évtizedeitől kezdve az irányzat divatossá lett az európai kontinensen, sorra alakultak a páholyok, főként a módosabb arisztokrata osztályok, illetve a megerősödött polgárság tagjaiból. Az amerikai függetlenségi nyilatkozat aláírói is többnyire ehhez a szervezethez tartoztak. Természetesen a kezdetektől fogva számtalan ellenzője is volt a szabadkőművességnek, élükön a római katolikus egyház állt. A vádak szerint tevékenységükkel közrejátszottak a francia forradalom kitörésében, azonban történelmi tény, hogy a páholyok tagjai egymás ellen is harcoltak, a barikád mindkét oldalán. A tizenkilencedik század folyamán a felvilágosodástól egyenes út vezetett a liberalizmus és a nemzeti függetlenség eszméihez, amelyek szószólói különféle páholyokból kerültek ki. Szabadkőműves volt például Garibaldi, a mexikói Juarez, később a török Kemál Attatürk és az orosz Kerenszkij is.
A 20. században a mozgalom a haladónak vélt gondolatok felkarolásában élen járt, így számos, a világpolitikai életben fontos szerepet játszó ember is tagjaik sorába tartozott, mint pl. az Emberi Jogok Egyetemes Chartájának megfogalmazója, René Cassin, vagy Winston Churchill és az amerikai George Marshall tábornok. A szabadkőművességnek mindamellett rengeteg irányzata és elágazása létezett és létezik a mai napig is, különféle politikai meggyőződésekkel és rítusrendszerekkel. Céljai között szerepelt mindig is egy emberibb és boldogabb világ létrehozása, a felvilágosodás és a humánus eszmék elterjesztése. Az idők során számtalan híres és fontos személyiség is belépett a szabadkőművesek közé, köztük világhírű művészek, tudósok és politikusok. Szabadkőműves volt Beethoven és Mozart is, akinek A varázsfuvola című operája állítólag a rend szimbólumainak felhasználásával készült.
Magyarországon már Mária Terézia kora óta egyre nőtt az érdeklődés a páholyok iránt, Kazinczytól kezdve Kossuth Lajoson át Ady Endréig, szellemi életünk több meghatározó képviselője hűséges tagja lett a mozgalomnak. A szabadkőművességet többször betiltották és újraengedélyezték, a szocializmus idején nem működhettek, de a rendszerváltás óta munkálkodásuk ismét zavartalan.
NEMbulvár - szg
|
 |
|
Egykor, nem is olyan régen, az úgynevezett hidegháború idején, úgy tűnt, a világűr is alkalmas terep lehet arra, hogy a két szuperhatalom összemérje erejét. Földünk kísérőjéről, a Holdról először a szovjeteknek sikerült panorámaképek formájában közeli felvételeket küldeniük, mielőtt az amerikaiak személyesen odaérkeztek. 1966. február 3-án a Luna-9 szovjet holdszonda első automatikus űrállomásként leszállt a Hold felszínére.
Húsz éve, 1990. február 7-én halt meg Karády Katalin, a háború előtti magyar film "végzet asszonya".
Rengeteget írtak az átokról, amely lesújt azokra, akik a fáraó örök álmát merészelték megzavarni: a valódi átok azonban az, amely meggátolta az egyiptológusokat, hogy megfelelő módon tanulmányozzák Tutanhamon sírkamráját, és a benne talált leletegyüttest - hangsúlyozta az Oxfordi Egyetem Griffith Intézetének az igazgatója, aki a Tutanhamon kincsei budapesti tárlathoz kapcsolódóan tartott hétfőn este előadást a magyar fővárosban.
|
|
|
