A Kossuth-díjas játéktervező hétfőn Pécsett, a matematika és a művészetek összefüggéseivel foglalkozó Bridges Világkonferencián újságíróknak, köztük az MTI tudósítójának nyilatkozva azt mondta: a kocka sikerének talán a legfontosabb kulcsa, hogy használatakor nem számít a nyelv, az életkor, vagy a képzettség és a játékos neme.
Hozzátette, hogy az 1975-ben feltalált játék ma a legjobban a fiatal fiúk körében terjed, akiknek bizonyos csoportjai a rivalizálás egyfajta eszközeként használják azt.
"Az pedig, hogy milyen gyorsan lehet kirakni, azon is múlik, ki mennyi kombinációt ismer. Ezeket tanulni rendkívül idő- és energiaigényes elfoglaltság, de amikor már tudjuk, akkor az eredmény tovább fokozható. Így lehetséges, hogy a legjobbak hét másodperc alatt megoldják" - jegyezte meg.
Arra az újságírói felvetésre, hogy korábban felmerült, a kockát a magyar iskolákban egyfajta tanulási segédeszközként használnák, de végül nem vezették be, a tervező azt mondta: a világ sok országában ilyen funkciója is van. Ismeretanyaga okán ezt személy szerint azonban a felsőbb osztályokban látja hasznosnak, amikor a diákok csoportelméletről tanulnak. "Hatéves kor felett azonban mindenkinek ajánlom, hogy ha kedve van, játsszon vele" - mondta.
Rubik Ernő a 2009 februárjában bemutatott Rubik-gömbbel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a más természetű, bizonyos értelemben a kocka ellenpólusának tekinthető játék "szépen fogy" ugyan, de nem hiszi, hogy népszerűbb lesz a kockánál.
