Elegancia Chanel módra

"A luxus nem a szegénység ellentéte, hanem az ízléstelenségé" - vallotta Coco Chanel. Csaknem negyven éve halt meg a világhírű divattervező, akinek ruhái, ékszerei és parfümjei mellett csak szerelmi kapcsolatairól beszéltek többet.

Coco Chanelt jól jellemzi egyik sokat emlegetett és idézett mondata, miszerint "Egy nő soha nem lehet elég gazdag és elég sovány." Ő mondta a következőt is: "Aki nem szereti önmagát, annak rendszerint igaza van" - magánélete minden volt, csak nem irigylésre méltó.
Gabrielle Bonheur Chanel 1883. január 10-én született Saumurban, Franciaországban. Nevét születésekor elírták, így lett Chasnel-ből Chanel. Szegénységben, de legalább a családjával élt, négy testvérrel, míg 12 éves korában édesanyja is elhunyt, apja pedig magukra hagyta őket. Hét évet töltött egy katolikus árvaházban, ahol kitanulta a varrónői szakmát. A nyarakat rokonoknál töltötte, ahol az unokahúgai megmutatták neki, hogyan kell kicsit szebben, díszesebben varrni, mint ahogy azt az apácák elvárnák. 18 éves korában elhagyta az árvaházat, és egy helyi szabónál kezdett dolgozni.
Kis idő múlva megismerkedett Étienne Balsan angol milliomos aranyifjúval, akibe beleszeretett, és akivel együtt is éltek. Ekkoriban táncosnőként is dolgozott és énekelt, itt ragadt rá a Coco név egy általa gyakran előadott sanzon kapcsán. Miután abbahagyta éjszakai pályafutását Vichyben, Párizsba költözött. Ott találkozott a jóképű, gazdag Beau Capellel, akit élete nagy szerelmének tekintett. Capel segített neki abban, hogy 28 éves korában a rue Cambon 21. szám alatt kalapboltot nyisson, amely gyorsan felkapott hellyé vált. Ám Capel gyereket, családot akart, olyan feleséget, aki segíti diplomáciai karrierjében. Chanel egy régi abortusz miatt nem tud szülni, és nem "jó családból való" volt, így a férfi megnősült, de a kapcsolatuk zavartalanul folytatódott egészen 1919 karácsonyáig, amikor Capel autóbalesetben szörnyethal.

Chanel butikot nyitott Deauville-ben, a normandiai tengerpart divatos üdülőhelyén. Ott kezdte gyártani bő szabású, kényelmes alkalmi ruháit, amelyek híressé tették. Látva, hogy butikja hihetetlenül népszerű, úgy döntött, megnyitja a House of Chanelt. Chanel öltöztette mind az európai, mind az amerikai nőket. Utóbbiak különösen élvezték ruháit, mivel ők a praktikus öltözködést részesítették előnyben, Chanel alkotásait az elegáns egyszerűség és kényelem jellemezte. Chanel a korszakhoz méltón egy felszabadult, bohém nő életét élte, lovagolt, sportolt, és híve volt a szabad szerelemnek, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint számos szeretője. Ruhái is ezt az életformát tükrözték, lezser, egyszerű szabású darabjai kivívták a többi nő elismerését is. Számos sztár és arisztokrata nő lett vásárlója, mint például Grace Kelly, Marlene Dietrich, Marilyn Monroe, Ingrid Bergman, valamint a Rotschild és a Rockefeller család számos tagja.
1938-ban Chanel felhagyott a tervezéssel, a második világháborúban ápolónőként dolgozott, majd egy náci tiszttel folytatott viszonya miatt kénytelen volt Svájcba emigrálni. A kapcsolat miatt a háború végén kollaborációval vádolták meg, de sikerült ép bőrrel megúsznia, védekezésképp szerelemre hivatkozott. Míg az első a sikert hozta, a második világháború megtörte pályáját. A világégés alatt bérelt ki egy lakosztályt a Ritz Hotelben, amelyben a következő harminc évben lakott. 1954-ben fogott neki ismét a ruhatervezésnek, mert nem bírta nézni a Christian Dior által megálmodott új stílust, a New Lookot. Eközben folytatódtak az afférjai: Dmitrij orosz nagyherceggel bonyolódott szerelmi viszonyba, majd Paul Iribe divatillusztrátorral. Westminster hercegéhez is gyengéd szálak fűzték, de még hozzá se ment feleségül, a lánykérést stílusosan utasította el: "Hercegné sok van, de Coco Chanel csak egy."
Coco Chanel 1971. január 10-én hunyt el hotelbeli lakosztályában. Élete végén magányos és megkeseredett volt, de az általa alapított divatház máig ott áll Párizsban a Rue Cambonon. Nem csak a nők forradalmát, a bubifrizurát, a tweed anyagot s egy új kosztümöt köszönhetünk Coco Chanelnek, hisz ő álmodta meg a Chanel No.5 nevű, máig népszerű illatot is, amellyel forradalmasított a parfümkészítést a szintetikus anyagok bevonásával, s neki köszönhetjük a kis  fekete koktélruhát és a Chanel 2.55-ös táskát is.