Madame de Pompadour emlékére
2009. DEC. 29. 20:50
Kettőszáznyolcvannyolc évvel ezelőtt, 1721. december 29-én született az egyik leghíresebb királyi szerető, Jeanne-Antoinette Poisson, azaz Pompadour márkinő. Az bizonyos, hogy évekig tartotta a bűvkörében XV. Lajos francia királyt, de azt is rebesgették, hogy közvetve hatással bírt az Európa sorsát illető nagy döntésekre...
A későbbi Madame de Pompadour álma az volt, hogy bejusson a királyi udvarba, a jószerencse pedig nem is várakoztatta őt soká: meghívást kapott ugyanis egy 1745. februárjában megrendezett álarcosbálra. A király nem sokkal korábban vesztette el korábbi ágyasát és utódot keresett helyette. Párizs-szerte "hajtóvadászat" indult a jó származású, megfelelően nevelt és nem utolsósorban rendkívül vonzó hölgyek felkutatására. Az akkor huszonnégy éves Jeanne-Antoinette megfelelt az elvárásoknak, a királyi udvaroncok úgy ítélték meg, hogy helye van a bálon.
A maszkabálon XV. Lajos fel is figyelt rá (egyes vélemények szerint a bál csak ürügy volt a "hivatalos" bemutatásra, az uralkodó és a későbbi kegyencnő már találkoztak korábban is), később pedig mind gyakrabban hívatta meg őt Versailles-ba. Nem sokáig váratott magára a királyi kinyilatkoztatás, melynek eredményeként a nő hivatalosan is királyi szerető lett (és ilyenként be is iktatták őt az udvartartásba!), majd felruházták őt a Pompadour márkinője címmel. Természetes volt, hogy ruházkodását, viselkedését majmolni kezdték az udvarban, azonban nemcsak a divat meghatározó figurája lett: sokszor volt része államügyek eldöntésében, a szóbeszéd szerint sokat tett Ausztria és Franciaország viszonyának rendezéséért. Közreműködött a művészetek, főleg az építészet támogatásáért is, befolyásáról Franciaország határain túl is tudtak, nem ritkán "Őfelsége, Az Alsószoknya" néven illették.
Ahogyan csodálói, úgy irigyei is szép számmal akadtak: sokan versengtek helyéért és akár nemtelen eszközökkel is igyekeztek őt eltávolítani. Negyvenéves kora után egészsége megromlott - ebben része lehetett az általa korábban elszenvedett vetéléseknek is. 1764-ben, negyvenkét éves korában halt meg - különleges rangját jelezte, hogy a király palotájában állhatott halálos ágya, ami olyan kegy volt, mely egyébként kizárólag a királyi család tagjainak járt! Midőn utolsó útjára kísérték, vigasztalanul zuhogott az eső, az őt gyászoló XV. Lajos pedig halkan csak annyit jegyzett meg: "A márkinő rossz időt fogott ki az útjához.". Mély fájdalomról tett tanúbizonyságot Voltaire is, aki nemcsak a szép nőt tisztelte Madame de Pompadourban, de lenyűgözte őt intelligenciája, a művészetek iránti elkötelezettsége is: "Mélyen lesújt Madame de Pompadour halála (...) abszurd, hogy agg tollforgatóként, ki járni is képtelen, még életben vagyok, e bájos hölgy pedig - karrierjének csúcsán - el kell, hogy menjen."
NEMbulvár - Szalkai Tamás
|
 |
|
A második világháború 1939. szeptember 1-jén Németország és Lengyelország közös határán tört ki; a világsajtót bejárták a határsorompókat helyükből kifordító Wehrmacht-katonákat, a kelet felé vágtató német tankokat bemutató fotók, valamint az elsöprő német sikerekről szóló tudósítások.
Július 31-én lenne hetvenöt éves Antal Imre Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, műsorvezető, showman, az elmúlt évtizedek egyik népszerű tévés személyisége.
Nem volt a klasszikus szépség, de különleges megjelenése, a lényét körüllengő megannyi legenda és titokzatosság s sajátos, lassú mozgású, erotikus hétfátyol-tánca bűvkörébe vont minden férfit. Mata Hari először férjhez ment, aztán táncosnő lett, a legismertebb és legjobban fizetett kurtizán, végül halálát sortűz oltotta ki, melyet kémkedés miatt osztott ki rá a bíróság.
|
|
|
