A Naftalin a Radnótiban
2010. MÁRC. 02. 20:17
A Radnóti Színháznak egy nagy adóssága volt a magyar drámairodalom felé: Heltai Jenő. Pedig kortársainak műveit - Molnár Ferenc, Szép Ernő és Füst Milán drámáit - nagy sikerrel játszotta és játssza a színház, de Heltai, a 20. század első felének egyik legnépszerűbb drámaírója, kabarészerzője, műfordítója és költője eddig hiányzott a repertoárból.
A Naftalin Heltai egyik legtöbbet játszott darabja. Premierje 1908. június 6-án volt a Vígszínházban. A Színházi Élet így ír róla: "Pont nyolc óra van, s a színpadon már játszanak, mikor a néző mit sem sejtve belép a Vígszínház nézőterére. Néhány pillanat múlva ijedt dörömbölés hallatszik egy szekrényből, az a vaskos, kissé pikáns, hogy ne mondjam: vígszínházi dörömbölés, amely a Varsányi Irén ijedelme nélkül is elárulja a helyzetet. A néző rögtön tisztában van vele, hogy itt a mellőzött és parlagon hevertetett udvarló dörömböl. Világos továbbá, hogy itt egy budapesti lakás leeresztett rollói között dörömbölnek egy francia-szabású magyar bohózatban, tehát Heltai Jenő indította meg ezt a zenebonát és végül a szerelemnek az a nyári hímpora, mely itt a bútorok és tükrök felett csillog, elárulja, hogy ennek a bohózatnak Naftalin a címe. Ezután minden félórában kilép vagy belép valaki ebbe a szekrénybe és körülbelül fél tíz óráig ez a szekrény úgy húzódik végig a darab cselekményén, mint egy alapeszme a hősköltészetben, vagy mint egy vörös fonál a ragout-levesben. Ez a szekrény viszi itt a vezérszólamot, sőt ez több annál, egy szimbólum. Szimbóluma annak, hogy a szerelem Budapesten szenvedélyes, de igénytelen; dörömböl, ámde elfér egy szekrényben. (...)
És éppen az a kedves és ötletes Heltai Jenőben, hogy ő neki egy szekrény és egy jó szó valóságos archimedesi pontok, melyekből egy estére való kacagást tud kifordítani a sarkaiból. Mert ha már a bútor és a cím megvan, a többi igazán mellékes. (...)
Heltai Jenő pedig többet is talált: sok-sok tréfát, ötletet, szójátékot, amelyekért ezen a világon kacagás, a túlvilágon pedig bűnbocsánat jár. "
Egy kis anekdota:
Miután Heltai Jenő nem kérhetett szabadalmat szellemes mondásaira, sűrűn érte az a szerencse, hogy ötleteivel a mások neve alatt találkozott.
Naftalin című darabjának egyik próbájára magával vitte a Vígszínházba fiatal írótársát, és amikor a színpadon Hegedüs ajkán elhangzott egy elmés és kacagtató vicc, az ifjú titán felsóhajtott:
- De kár, hogy ez a mondás nem nekem jutott eszembe!
Heltai megvigasztalta:
- Legyen nyugodt, fiatal barátom, fog ez a mondás még magának is eszébe jutni!
Heltai Jenő a nagyon kevés, igazi magyar humoristák egyike. Humorista! Hányszor halljuk ezt az elnevezést. Kávéházi élcek, apró gonoszságok, ízléstelen szóficamodások mind a humor rovására vétkeznek.
Azt hihetnők, hogy a humoristák tucat számra futkosnak közöttünk. Pedig az igazi humorista nagy ritkaság és nagy kincs. Az igazi humoristának nem szabad haragudnia a miatt, hogy a parlamentben nálánál tehetségtelenebbek ülnek, hogy a bankigazgatókból udvari tanácsosok lesznek, hogy meggazdagodott uzsorások báróságot vesznek, hogy a színházaknál protekciós darabokat adnak, hogy a házbérét fölemelik, és hogy az iskolatársa gazdag leányt vett el feleségül. Ezért olyan nehéz dolog ma humoristának lenni.
A március 21-ei premiert Szabó Máté rendezi. Szereplők: Csányi Sándor, Szávai Viktória, Szervét Tibor, Martin Márta, Borbás Gabi, Kováts Adél, Gyabronka József.
NEMbulvár - bozsán eta
|
