NEMbulvar.hu
Impulzus

Walter Gropius, a modern építészet úttörője

2010. JÚL. 05. 18:18

Walter Gropius német építész, iparművész, a Bauhaus iskola megalapítója, a modern építészet egyik legnagyobb hatású alakja negyven éve, 1969. július 5-én halt meg.

1883. május 18-án született, a családi hagyományokat követve lett építész. 1908-ban már olyan, később híressé vált szakmabeliekkel dolgozott együtt, mint Ludwig Mies van der Rohe, Le Corbusier és Dietrich Marcks. 1910-ben Adolf Meyerrel Berlinben új vállalkozást indított, első jelentős művük, a történelmi formák helyett racionális, egyszerű vonalakból, nagy üvegfelületekből álló Fagus Werk épületének formanyelve meghatározta a modern építészetet.
    Magánéletét alaposan felforgatta az első világháború és viszonya Gustav Mahler feleségével, Almával. Alma a zeneszerző halála után rövid ideig Oskar Kokoschka festő karjaiban vigasztalódott, majd Gropius-szal kötött házasságot. Manon lányuk 1916-ban született és 18 évesen halt meg gyermekbénulásban. Miközben Gropius a nyugati fronton harcolt, sőt súlyosan meg is sebesült, felesége Franz Werfel író iránt lobbant szerelemre, s a kapcsolat kitudódása után, 1920-ban elváltak. Az építész magánélete 1923-ban rendeződött, amikor Ise Frankot vette feleségül, aki élete hátralevő részében hűséges társa maradt.
    Szakmailag is egyre sikeresebb lett. 1919-ben Weimarban Bauhaus néven egyesítette és átalakította az Iparművészeti, a Képzőművészeti Iskolát, valamint a Képzőművészeti Akadémiát. Az új modell már nem választotta szét az építészetet, a képzőművészetet és a technikát, a hallgatókat arra biztatták, hogy modern és újító, akár tömegtermelésű anyagokat, technikákat használjanak. Később az orosz konstruktivisták és Le Corbusier alkotásainak hatására átszervezte az iskolát, amelyet a nagyobb anyagi támogatás reményében Dessauba költöztetett. Olyan művésztársakkal tanított együtt, mint Johannes Itten, Moholy-Nagy László, Oskar Schlemmer és Vaszilij Kandinszkij.
    1937-ig több híressé vált épületet tervezett, közöttük a Dessaui Állami Bauhaus öt épületből álló komplexumát. 1934-ben elhagyta a fasizálódó Németországot és Angliában, majd 1937-től az Egyesült Államokban telepedett le. Breuer Marcellel dolgozott együtt a saját maga számára tervezett Gropius-házon a Massachusetts állambeli Lincolnban, valamint Pennsylvaniában a New Kensington-i lakótelep épületein. Másik jelentős magyar tanítványa Molnár Farkas volt.
    1937-ben a Harvard Egyetem építészeti professzora, majd tanszékvezetője lett. 1946-ban megalapította a The Architect Collaborative (TAC) nevű irodát, s elnyerte a Harvard posztgraduális épületének tervezését. Többek között az Egyesült Államok athéni nagykövetsége, a PANAM New York-i székháza (ma a Metlife), a Bagdadi Egyetem viselik kézjegyét.
    Gropius 1969. július 5-én halt meg Bostonban. Emlékét nemcsak különböző épületei, hanem Berlinben az általa tervezett városrész, a róla elnevezett Gropiusstadt is őrzi.

MTI


Kamera Hungária idén újratöltve

Két év után ismét megrendezik a szakma által méltó elismerésnek örvendő kulturális találkozót. A kilencedik Kamera Hungária szeptember 24-25. között a Veszprém Arénában kerül megrendezésre. A rangos műsorfesztivál a televíziós szakma legjelentősebb hazai seregszemléje.

Háromnapos könyvünnep a Budai Várban

Háromnapos fesztivált, a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepét rendezi meg péntektől a Budavári Önkormányzat és a Litea Könyvesbolt; az eseményre immár a nyolcadik alkalommal kerül sor a Szentháromság téren.

Oszter (Rózsa) Sándor

Nem jókor és nem jó helyen született. Ha ugyanezzel a külsővel, tehetséggel mondjuk Amerikába születik, azonnal ő játssza az összes westernfilm főszerepét. Azonnal világhírű szívtipró lesz belőle. Olyan, aki sírig tartó szerepek között tobzódhat. Amennyire lehet, azért itthon is csinált egy karriert, igaz, nem mindig mint színész.

Ország Lili klasszikus szürrealizmusa

A lexikonok így írnak róla: Ország Lili festő, grafikus. A Képzőművészeti Főiskolát 1950-ben végezte el Szőnyi István növendékeként. Érdeklődése a látványfestészettel szemben a metafizikus ihletésű szürrealizmus felé fordult. Sajátos nonfiguratív művészete azonban nélkülözi az abszurd társítás lehetőségét.

A Nemzetiben műsoron marad A jég

A Nemzeti Színház repertoáron tartja Vlagyimir Szorokin orosz író művét, melyet tavaly mutattak be. Az előadást a Mundruczó Kornél állította színpadra, méghozzá olyan színpadra, ahol a nézők körül zajlik a játék.
|

A portál 1024x768-as felbontásra, Firefox 3.x és Internet Explorer 7.x típusú böngészőkre van optimalizálva, fejlesztés alatt áll.