Walter Gropius, a modern építészet úttörője
2010. JÚL. 05. 18:18
Walter Gropius német építész, iparművész, a Bauhaus iskola megalapítója, a modern építészet egyik legnagyobb hatású alakja negyven éve, 1969. július 5-én halt meg.
 1883. május 18-án született, a családi hagyományokat követve lett építész. 1908-ban már olyan, később híressé vált szakmabeliekkel dolgozott együtt, mint Ludwig Mies van der Rohe, Le Corbusier és Dietrich Marcks. 1910-ben Adolf Meyerrel Berlinben új vállalkozást indított, első jelentős művük, a történelmi formák helyett racionális, egyszerű vonalakból, nagy üvegfelületekből álló Fagus Werk épületének formanyelve meghatározta a modern építészetet. Magánéletét alaposan felforgatta az első világháború és viszonya Gustav Mahler feleségével, Almával. Alma a zeneszerző halála után rövid ideig Oskar Kokoschka festő karjaiban vigasztalódott, majd Gropius-szal kötött házasságot. Manon lányuk 1916-ban született és 18 évesen halt meg gyermekbénulásban. Miközben Gropius a nyugati fronton harcolt, sőt súlyosan meg is sebesült, felesége Franz Werfel író iránt lobbant szerelemre, s a kapcsolat kitudódása után, 1920-ban elváltak. Az építész magánélete 1923-ban rendeződött, amikor Ise Frankot vette feleségül, aki élete hátralevő részében hűséges társa maradt. Szakmailag is egyre sikeresebb lett. 1919-ben Weimarban Bauhaus néven egyesítette és átalakította az Iparművészeti, a Képzőművészeti Iskolát, valamint a Képzőművészeti Akadémiát. Az új modell már nem választotta szét az építészetet, a képzőművészetet és a technikát, a hallgatókat arra biztatták, hogy modern és újító, akár tömegtermelésű anyagokat, technikákat használjanak. Később az orosz konstruktivisták és Le Corbusier alkotásainak hatására átszervezte az iskolát, amelyet a nagyobb anyagi támogatás reményében Dessauba költöztetett. Olyan művésztársakkal tanított együtt, mint Johannes Itten, Moholy-Nagy László, Oskar Schlemmer és Vaszilij Kandinszkij. 1937-ig több híressé vált épületet tervezett, közöttük a Dessaui Állami Bauhaus öt épületből álló komplexumát. 1934-ben elhagyta a fasizálódó Németországot és Angliában, majd 1937-től az Egyesült Államokban telepedett le. Breuer Marcellel dolgozott együtt a saját maga számára tervezett Gropius-házon a Massachusetts állambeli Lincolnban, valamint Pennsylvaniában a New Kensington-i lakótelep épületein. Másik jelentős magyar tanítványa Molnár Farkas volt. 1937-ben a Harvard Egyetem építészeti professzora, majd tanszékvezetője lett. 1946-ban megalapította a The Architect Collaborative (TAC) nevű irodát, s elnyerte a Harvard posztgraduális épületének tervezését. Többek között az Egyesült Államok athéni nagykövetsége, a PANAM New York-i székháza (ma a Metlife), a Bagdadi Egyetem viselik kézjegyét. Gropius 1969. július 5-én halt meg Bostonban. Emlékét nemcsak különböző épületei, hanem Berlinben az általa tervezett városrész, a róla elnevezett Gropiusstadt is őrzi.
MTI
|
 |
|
Életének 84. évében pénteken elhunyt Bánffy György Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a József Attila Színház művésze.
Két év után ismét megrendezik a szakma által méltó elismerésnek örvendő kulturális találkozót. A kilencedik Kamera Hungária szeptember 24-25. között a Veszprém Arénában kerül megrendezésre. A rangos műsorfesztivál a televíziós szakma legjelentősebb hazai seregszemléje.
Háromnapos fesztivált, a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepét rendezi meg péntektől a Budavári Önkormányzat és a Litea Könyvesbolt; az eseményre immár a nyolcadik alkalommal kerül sor a Szentháromság téren.
Nem jókor és nem jó helyen született. Ha ugyanezzel a külsővel, tehetséggel mondjuk Amerikába születik, azonnal ő játssza az összes westernfilm főszerepét. Azonnal világhírű szívtipró lesz belőle. Olyan, aki sírig tartó szerepek között tobzódhat. Amennyire lehet, azért itthon is csinált egy karriert, igaz, nem mindig mint színész.
A lexikonok így írnak róla: Ország Lili festő, grafikus. A Képzőművészeti Főiskolát 1950-ben végezte el Szőnyi István növendékeként. Érdeklődése a látványfestészettel szemben a metafizikus ihletésű szürrealizmus felé fordult. Sajátos nonfiguratív művészete azonban nélkülözi az abszurd társítás lehetőségét.
Magyarország legmocskosabb zenekara, a Sex Action feléledt poraiból. Az idén húszéves zenekar az Alexandra Records jóvoltából sorra jelenteti meg albumait.
A Nemzeti Színház repertoáron tartja Vlagyimir Szorokin orosz író művét, melyet tavaly mutattak be. Az előadást a Mundruczó Kornél állította színpadra, méghozzá olyan színpadra, ahol a nézők körül zajlik a játék.
|
 |
|