Kegyelem Boleyn Annának
2010. MÁJ. 19. 22:09
Négyszázhetvenhat éve, 1536. május 19-én fejezték le a londoni Tower udvarán Boleyn Annát, VIII. Henrik angol király második feleségét, I. Erzsébet királynő anyját.
 Boleyn Anna 1507 táján született, egy gazdag és csak pár nemzedékkel korábban nemessé emelkedett kereskedő családban. Ambiciózus és tehetséges diplomata apja már az arisztokráciába nősült be, és mind VII., mind VIII. Henrik bizalmi emberének számított. További előrejutásának eszközét lányában vélte feltalálni, akit előbb Németalföldön, majd a francia királyi udvarban neveltetett.
Anna tökéletesen megtanulta a nyelvet, magába szívta a francia kultúrát és etikettet, így igazi esemény lett, amikor 15 évesen nővérével bemutatták az udvarban. Itt több futó viszonyt is lebonyolított, s nemsokára Henrik szeme is megakadt rajta. Az uralkodó előbb nővérét tette ágyasává, de arra is volt gondja, hogy megakadályozza Anna tervezett házasságát. A pletyka szerint azért, hogy magának szerezhesse meg, így a lányra már mindenki leendő királynőként nézett, és megkapta a Pembroke márkinője rangot, ami saját jogán is főnemessé tette.
Anna a kor fogalmai szerint nem volt szép (alakja túl vékony, haja és bőre túl sötét), de kifinomult ízlése révén ő diktálta az udvari divatot, szellemessége és a belőle áradó szexuális vonzerő pedig minden férfit elbűvölt. A királynál aratott sikeréhez azonban nagypolitikai tényezők is hozzájárultak.
VIII. Henrik akkoriban már hosszabb ideje próbálta VII. Kelemen pápát rávenni, hogy semmisítse meg Aragóniai Katalinnal kötött házasságát, mert képtelen volt életképes fiú utódot világra hozni. A pápa azonban Henrik ősellensége, I. Ferenc francia király nyomására vonakodott a házasság felbontásától, mire Henrik úgy döntött, saját kezébe veszi a dolgot: 1533. január 25-én titokban feleségül vette a már terhes Boleyn Annát. A házasság megkötése, illetve Henrik első házasságának megsemmisítése körüli bonyodalmak vezettek az anglikán egyház megalapításához, és e nász gyümölcse lett a későbbi I. Erzsébet, a szűz királynő, akinek uralkodása alatt Anglia nagyhatalommá emelkedett. Májusban a király által kinevezett új érsek formálisan is elválasztotta Katalint és Henriket. A pápa természetesen kiátkozta az uralkodót, de ez őt nem érdekelte különösebben: egyszerűen magát nyilvánította az angliai egyház fejének.
1533 szeptemberében Anna lánygyermeket szült, ami a vég kezdetét jelentette számára és családja számára. Férje zokon vette, hogy "csak" lánya született, az újdonsült királynét gőgje és arrogáns viselkedése népszerűtlenné tette, egyre szaporodtak ellenségei. Anna fényűző udvart tartott, belső termeibe számos fiatalember volt bejáratos, akikkel életvidám természetének megfelelően gyakran táncolt, flörtölt. A női szépség iránt fogékony Henrik hamar ráunt az állandóságra, és újabb viszonyokba bonyolódott, emiatt egyre gyakoribbak lettek a házastársi veszekedések, civakodások. Annát már csak egy fiúgyermek menthette volna meg, de 1534-ben elvetélt, 1536 januárjában pedig egy halva született fiút hozott világra; sorsa ezzel megpecsételődött.
Henrik el akarta kerülni az újabb kényelmetlen válási procedúrát, ezért kínvallatásokkal kicsikart vallomásokra hivatkozva 1536. május 2-án házasságtörés miatt letartóztattatta feleségét. A vádak között szerepelt öt rendbéli hűtlenkedés (három arisztokratával, egy muzsikussal, sőt, saját bátyjával is), vérfertőzés, továbbá boszorkányság és összeesküvés a király meggyilkolására. Anna "szeretői" még csak nem is védhették magukat, rövid úton halálra ítélték és lefejezték őket. Annát az ügyében összeült különbíróság - hiába védekezett a vádlott okosan és ékesszólóan - május 17-én bűnösnek találta és halálra ítélte, egyben megfosztotta királynéi címétől, lányát törvénytelennek, házasságát érvénytelennek nyilvánította. Anna még azt sem tudhatta, elégetik-e vagy lefejezik, csak másnap közölték vele, hogy tapasztalt francia bakó végzi majd ki. Május 19-én reggel a Tower udvarán hajtotta fejét a pallos alá, s még aznap eltemették. Bár ekkor már messze nem volt népszerű, a feltűnően igazságtalan eljárás miatt a nép körében lázongás kezdődött. A kortársak szerint az illetlenül vidám Henriket ez nem zavarta. 11 nappal később elvette harmadik feleségét, Jane Seymourt. A Boleyn család amilyen gyorsan került a hatalom csúcsaira, olyan gyorsan tűnt el onnan: Anna apja, anyja és életben maradt nővére hat éven belül meghaltak, a megmaradt rokonok Írországba költöztek.
Halála után Henrik hívei, majd Mária uralkodása alatt a katolikusok gyalázták, ekkor került a köztudatba, hogy hat ujja és nyakán anyajegye volt, ezeket ugyanis a boszorkányokra jellemző külső jegyeknek tartották. Erzsébet uralkodása alatt persze a királynő anyja romantikus hősnővé magasztosult, ilyennek ábrázolja Shakespeare VIII. Henrik című drámája és Donizetti Anna Bolena című operája is. (A címszerepben Maria Callas élete egyik legnagyobb alakítását nyújtotta.) Természetesen a tragikus sorsú királyné életét számos regény, film, színmű és komoly történeti munka taglalja.
Az angliai csata egyik veteránja, George Melville-Jackson repülőezredes arra kérte néhány éve Charles Clarke brit belügyminisztert, hivatalosan részesítse kegyelemben az 1536-ban kivégzett Boleyn Annát, mert az asszony "kétségkívül ártatlan" volt az ellene felhozott vádakban: paráznaságban, vérfertőzésben és boszorkányságban. A katonatiszt azt is el akarja érni, hogy Boleyn Anna hamvait szállítsák át a Towerből a Westminster-apátságba, s helyezzék lánya, a későbbi I. Erzsébet földi maradványai mellé. A veterán egész életében rajongott a történelemért. Mint mondja, ötéves korában szeretett bele Boleyn Anna alakjába. Ügyvédek szakvéleménye alapján azonban elég valószínűtlennek tűnik, hogy egy majdnem ötszáz évvel ezelőtti esetet újból a bíróság elé lehetne vinni, és új bizonyítékok előkerülésére is csekély az esély. Így marad a kegyelem, mint a második legjobb megoldás.
NEMbulvár - zsán
|
 |
|
A második világháború 1939. szeptember 1-jén Németország és Lengyelország közös határán tört ki; a világsajtót bejárták a határsorompókat helyükből kifordító Wehrmacht-katonákat, a kelet felé vágtató német tankokat bemutató fotók, valamint az elsöprő német sikerekről szóló tudósítások.
Július 31-én lenne hetvenöt éves Antal Imre Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, műsorvezető, showman, az elmúlt évtizedek egyik népszerű tévés személyisége.
Nem volt a klasszikus szépség, de különleges megjelenése, a lényét körüllengő megannyi legenda és titokzatosság s sajátos, lassú mozgású, erotikus hétfátyol-tánca bűvkörébe vont minden férfit. Mata Hari először férjhez ment, aztán táncosnő lett, a legismertebb és legjobban fizetett kurtizán, végül halálát sortűz oltotta ki, melyet kémkedés miatt osztott ki rá a bíróság.
|
|
|
