A lottó

A sorsjátékok története a múlt homályába vész. Magyarországon XVI. században jelentek meg az első lottóhoz hasonlító sorsolások a különféle vásárok és búcsúk alkalmával, ahol értékes és kevésbé értékes csecsebecséket lehetett nyerni. Ma már milliós, sőt, milliárdos tétekről szól a játék, hétről hétre. 1957. január 17-én engedélyezték hazánkban a lottót.

Valójában már 1763-ban bevezetésre került az 5/90-es lottójáték, az osztrák állami lottó bérlőjének, Cataldi grófnak jóvoltából. Az első sorsolásokat Budán és Pozsonyban tartották. A fogadási tétek átvételére az ország különböző helyein úgynevezett gyűjtödéket alakítottak ki. Erdély és a Bánát területére 1770-ben egy erdélyi társaságnak adtak engedélyt a "kis lutri" nevű lottó elterjesztésére. Több mint száz évvel később a millennium évében jött létre az osztálysorsjáték, amit később kiegészítettek az államsorsjátékok rendszerével. Ezt a két játékformulát csak 1950-ben szüntették meg, miután 1949. szeptember 29-én kibocsátották az állami tervkölcsönt és az 1955-ig évente meghirdetett békekölcsönt, melynek kamatai helyett a szerencsés kisorsoltak a kötvény névértékének sokszorosát nyerhették meg.
1956 decemberében kormányhatározat született az új típusú játék magyarországi bevezetéséről, majd egy hónappal később engedélyezték hazánkban a lottót, aminek formái leginkább az egykori lutrihoz hasonlítottak. Már az első sorsolás alkalmával több mint százezer szelvény érkezett, egy szelvény három forint harminc fillérbe került. Az ezek révén összegyűlt bevétel képezte a nyereményalapot. Hat hetet kellett várni az első szerencsés nyertes megjelenésére, aki egy nyugdíjas néni volt, és 855 ezer forintot sikerült hazavinnie. Az újságok még a nevét is kiírták, azt is, hogy Budapest melyik kerületében lakott és interjúkat készítettek vele. Időközben kialakult a lottó valószínűség-statisztikája is, amely szerint egy ötös találathoz egy a kb. negyvennégy millióhoz az esélyünk, és ez az arány akkor sem javul túl biztatóan, ha esetleg több pénzt áldozunk hetente erre a játékszenvedélyre. Szerencsére azért néha a kettes találat már viszonylag könnyen elérhető, de maximum csak arra jó, hogy újabb szelvényeket vásároljunk belőle. A hazai lottó történetének első két évtizede a tárgynyeremény-sorsolások virágzásának ideje is volt. Gépkocsik, üdülők, öröklakások találtak gazdára, viszonylag nagy számban, nem beszélve a bútorokról, mosógépekről és televíziókról. A kilencvenes évektől kezdve radikálisan emelkedtek a szelvények árai, és a halmozott nyeremények bevezetésével már százmilliós, sőt, milliárdos összegeket vihet akár haza a szerencsés nyertes, ami persze még őrültebbé és vonzóbbá teszi ennek az örök játéknak a varázsát!