Kossuth-díj, a legrangosabb állami elismerés
2010. FEBR. 19. 17:25
Noha szóba került Táncsics és Petőfi neve is, évszázados, töretlen kultusza miatt mégis Kossuth Lajos lehetett a névadója országunk legnívósabb díjának. Több mint 60 éves története sok információt szolgáltat az adott időszak kultúrpolitikájáról.
A jutalom a díj presztízsének megőrzése érdekében 1948 óta adó-és illetékmentes, akkoriban az első fokozatnál az éves átlagkereset háromszorosa volt, ma már az ötszöröse. Az alapításkor ezt az összeget egy babérkoszorú kísérte, napjainkban egy henger formájú talapzaton álló, aranyozott bronz Kossuth-kisplasztika jár mellé. Bizonyos időszakokban a díjat három vagy akár négy fokozatban is kiadták, jelenleg két fokozata van: díj és nagydíj. A nagydíjat 1952-től 1955-ig csillaggal ékesített aranyfokozatnak nevezték, összege a mindenkori díj összegének kétszerese, és csak egyéni teljesítmény eléréséért adományozzák. Igen kevesen vehették csak át (1963 és 1995 között nem is osztották), köztük volt Kodály Zoltán, Riesz Frigyes és Lukács György is.
A díjat gyakran megosztva is adományozták, ebben az esetben a díj összegének a fele jár, függetlenül a személyek számától, akik még részesülnek a kitüntetésben. 1997-ben például a Bartók Vonósnégyes kapott megosztott Kossuth-díjat, amelynek tagjai közül ketten már Kossuth-díjas művészek voltak.
A kitüntetéseket 1963-ig március 15-én a köztársasági elnök, majd az Elnöki Tanács elnöke adományozta, 1965-től az időpontot április 4-re változtatták. 1966 után csak négy évvel később adományozták újra, majd 1970-től háromévente osztották.1990 óta újra adományozzák, visszaállt a március 15-i időpont is. A köztársasági elnök nyújtja át az elismeréseket, általában a miniszterek előterjesztése alapján.
1956-ban az új kulturális vezetők túl soknak ítélték a 90-100 díjazottat, ezért 1956 után csupán 19-20 embernek ítélték oda az elismerést.
A díj esetében érdekes kérdés a kitüntetések politikai vetületeinek vizsgálata, ami leginkább az ismételt díjak rendszerében érhető tetten. Az ötvenes évektől ugyanis az volt a gyakorlat, hogy ugyanazon személy többször is részesülhetett a megtiszteltetésben. Így lett háromszoros Kossuth-díjas Illyés Gyula, a már említett Kodály Zoltán, Fábri Zoltán és Fischer Annie is. Ez a gyakorlat fokozatosan megszűnt, utoljára 1973-ban ítéltek oda Kossuth-díjat másodszor (Illés Györgynek).
A Kossuth-díjat életmű elismerésként az Antall-kormány vezette be, hátterében nem titkolt politikai üzenettel, főleg határon túli magyar íróknak osztotta: így többek között Sütő Andrásnak és Kányádi Sándornak. A Horn-kormány időszakában többek között Kertész Imre, Petri György, az Orbán-kormány alatt Eperjes Károly és Szervátiusz Tibor, a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány idején Bálint András és Fischer Iván kapott Kossuth-díjat
Utólagos visszavonásra a díj történetében csak egyszer került sor, ekkor Nagy Gábortól vették vissza a kitüntetést 1953-ban, amelyet a ,,barnaszén-elgázosítás új technológiájáért" kapott. Hátterében egyértelműen politikai döntés állt, az indoklás szerint felvetődött a gyanú, hogy a kazincbarcikai Borsodi Kooperáció vezérigazgatója más találmányát szabadalmaztatta.
2008-ban, még átadás előtt visszavonta Gyurcsány Ferenc Sas József kitüntetését, a színész ellen indított bírósági eljárás miatt. Ugyanebben az évben Blaskó Péter nyílt levélben utasította vissza az elismerést.
NEMbulvár - Bánki Edina
|
 |
|
Hatszázharminc éve, 1380. szeptember 8-án győzte le Dmitrij Donszkoj moszkvai fejedelem és vlagyimiri nagyfejedelem Mamaj mongol vezér seregét a kulikovói mezőn. A keleti szláv hadak első jelentős győzelme a nagy erőt képviselő ázsiai sereg felett az orosz történelem fontos fordulópontja lett.
Július 31-én lenne hetvenöt éves Antal Imre Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, műsorvezető, showman, az elmúlt évtizedek egyik népszerű tévés személyisége.
Szendrey Júlia (1828. december 29.-1868. szeptember 6.), költő, író; előbb Petőfi Sándor, majd Horvát Árpád történész felesége, Keszthelyen, az Újmajorban született.
|
|
|
