Ferenc József és a munkáslakások
2010. JÚL. 20. 18:26
Ferenc József Ausztria császára, Magyarország királya. Ferenc Károly főherceg és Zsófia bajor hercegnő legidősebb fia volt. Már nagyapja és egyben keresztapja, I. Ferenc császár is a jövendő császárt látta unokájában.
Ferdinánd leköszönése (és Ferenc Károly trónöröklési jogáról való lemondása) után 1848. december 2-án lépett trónra Olmützben, ahová a császári család a forradalom elől menekült. Ez az uralkodó-váltás a monarchikus elvek megerősítését és a reakció korszakának kezdetét jelentette. A magyarok megtagadták az új király elismerését, és nyílt lázadásban törtek ki, melyet csak Oroszország jelentős katonai segítségével sikerült leverni.
1852-ben a politikában tapasztalatlan császár egymaga vette át a kormányzást, aminek szerencsétlen következményeként Ausztria a krími háborúban (1853-56) politikailag teljesen elszigetelődött. Az 1855-ös konkordátum fontos jogokat biztosított az egyháznak az iskolaügy és a házassági bíráskodás területén, ami támadás volt a szabadgondolkodás területén. Az ellenőrzést szerteágazó rendőri hálózat biztosította. A rátermett pénzügyminiszter, Bruck gazdasági reformokat vezetett be. Az oktatásügyi miniszternek sikerült megreformálni az iskolarendszert. Ferenc József parancsára lebontatták a bécsi városfalat, és megépítették a körutat, a Ringet. Az állam alapja 1918-ig ez a "kiegyezés" volt, melyet főleg a cseh tartományok rendkívül igazságtalannak tartottak. Ferenc József egész életében eleget tett az alkotmányból eredő kötelezettségeinek; ettől kezdve alkotmányos uralkodóként kormányzott.
A király 1908. július 20-án szentesítette a Budapesten és környékén, államköltségen építendő munkáslakásokról szóló törvényt. A munkásság lakáshelyzetének súlyosságát a századfordulón tudatosította az állam és egyes nagyvárosok vezetése. A szociális probléma iránt fogékonyabb nemzeti-konzervatív koalíciós kormány tette meg az első lépést az állami lakásépítés terén: megkezdi a főváros és Kispest határán az ún. Wekerle-telep felépítését. 1908 és 1914 között a telep zömében kétszobás lakásaiból 3657 készült el. A viszonylag olcsó bérű, jól felszerelt, saját udvari kerttel is ellátott lakások bérlőit az állami vállalatok, főként a MÁV munkásaiból válogatták ki. A telep döntően szakmunkásokból álló népessége 1914-ben 20 ezer fő volt. Az állami akcióval párhuzamosan a szociálliberális érzelmű polgármester, Bárczy István szintén hozzákezdett egy községi kislakás-építő programhoz, melyet az állam adókedvezmények megadásával támogatott. A háborúig mintegy 6200-6300 szoba-konyhás, zömmel újonnan épített bérlemény jött létre. Részben bérházakat (25 épület), részben telepeket (számuk: 17) építettek. A telepi lakások egyszobásak, a bérházakban lévő községi szociális lakások kétötöde két- és háromszobás volt. A községi beruházásban készült bérlemények is olcsóbbak voltak, mint a magánbérházak főbérleti otthonai. Az állami és városi szociális lakásépítések nyomán 1914-ben mintegy 55 ezerre nőtt a Budapesten közületi bérleményekben élők száma, vagyis a munkásnépesség közel tizede jutott így aránylag korszerű lakhelyhez.
NEMbulvár - zsán
|
 |
|
A második világháború 1939. szeptember 1-jén Németország és Lengyelország közös határán tört ki; a világsajtót bejárták a határsorompókat helyükből kifordító Wehrmacht-katonákat, a kelet felé vágtató német tankokat bemutató fotók, valamint az elsöprő német sikerekről szóló tudósítások.
Július 31-én lenne hetvenöt éves Antal Imre Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, műsorvezető, showman, az elmúlt évtizedek egyik népszerű tévés személyisége.
Nem volt a klasszikus szépség, de különleges megjelenése, a lényét körüllengő megannyi legenda és titokzatosság s sajátos, lassú mozgású, erotikus hétfátyol-tánca bűvkörébe vont minden férfit. Mata Hari először férjhez ment, aztán táncosnő lett, a legismertebb és legjobban fizetett kurtizán, végül halálát sortűz oltotta ki, melyet kémkedés miatt osztott ki rá a bíróság.
|
|
|
