Megfejtették Kleopátra igazgyöngykoktéljának receptjét
2010. JÚL. 29. 08:47
VII. Kleopátra (Kr.e. 69-Kr.e. 30.), Egyiptom utolsó királynője valóban elkészíthette legendás igazgyöngykoktélját - állítja egy amerikai ókortörténész, aki a Classical World című folyóirat legutóbbi számában publikálta tanulmányát.
A legendás koktélról az utókor idősebb Plinius római polihisztor (Kr.u 23/24-79) Naturalis Historia című enciklopedikus művéből, valamint Plutarkhosz (Kr.u. 45 - 125 előtt) görög történetíró és filozófus leírásából szerzett tudomást - olvasható a USA Today (http://www.usatoday.com) online kiadásában.
Az antik világban csupán természetes igazgyöngy létezett. Így ritkaságszámba ment, s csak a legtehetősebb rómaiak engedhették meg maguknak a drága igazgyöngyékszereket. Plinius több felháborító esetet is elmesél, hogy bemutassa az esztelen fényűzés terjedését Rómában. Így Clodius, a híres színész, Aiszóposz (Aesopus, Esopus) fia egy alkalommal borecetben feloldott igazgyöngyöt ivott meg, s mivel az ital megnyerte tetszését, lakomatársait is megkínálta. Alexandriában Kleopátra hasonlóképpen borecetben feloldott óriási igazgyöngyöt ivott meg, amelyet a fülbevalójából vett ki, szerelmével, Marcus Antoniusszal fogadott ugyanis, hogy 10 millió sestertius értékű vacsorát tálal fel neki. A szerelmespár költséges alexandriai mulatozásait Plutarkhosz is megemlíti: az "utánozhatatlan életűekként" emlegetett baráti társaságuk tagjai nap mint nap hihetetlenül pazarló lakomákat rendeztek egymás tiszteletére.
A történészek évszázadokon keresztül megkérdőjelezték e leírások hitelességét. Prudence Jones, a Montclair State Univesity (New Jersey) klasszikafilológusa viszont úgy véli, hogy ezekben a történetekben, bármilyen túlzónak is tűnjenek, mindig van egy szemernyi igazság. Ami Kleopátrát illeti, igen nagy műveltséggel rendelkezett. Galénosz (Kr.u.129-199) görög származású római orvos és filozófus szerint az egyiptomi királynő jártas volt az orvostudományban, s ismerte a mérgeket is.
"Miért ne értett volna a vegytanhoz is?" - tette fel a kérdést Prudence Jones, hozzátéve, hogy az antik világban az ókori szövegek tanúsága szerint meglehetősen sokat tudtak a "gyakorlati kémiáról".
Mint kifejti, az igazgyöngy "ecetsavbarát" kalcium-karbonátból áll. A kísérletezéshez szükséges "alapanyagot" Prudence Jones egy ékszerésztől kapta, aki az 5 karátos gyöngyöket egy ékszerből vette ki. Mivel alakjuk szabálytalannak bizonyult, más ékesség elkészítésére kevéssé voltak alkalmasak.
"Kiderült, hogy lehetséges a kölcsönhatás az igazgyöngy és az ecet között" - fogalmazott az ókortudós, aki kísérleteihez 5 százalékos ecetsavoldatot hasznát: ilyen töménységű lehetett a természetes erjedéssel képződött ecet is. Az 5 százalékos ecetsavban 24-36 óra alatt oldódott fel az 5 karátos igazgyöngy. Amennyiben felforralta az ecetet, vagy porította a gyöngyöt, a reakció felgyorsult, s a folyamat alig 10 percet vett igénybe. Érdekes módon, az ecetsav töményebb oldataiban a vegyi folyamat jelentős mértékben lelassult.
Furuhasi Takesi, a Bécsi Egyetem biokémikusa megkísérelte a Vörös-tengerből származó gyöngykagylókkal megismételni Prudence Jones kísérleteit. Kutatásai szerint, ha nem forralta fel az ecetsavat, vagy nem törte össze a kagylót, a folyamat több órát vett igénybe.
"A történet igaz lehet, ha Kleopátra porrá zúzta az igazgyöngyöt, ám állítólag a fülbevalóját helyezte a folyadékba, így aligha számíthatott gyors eredményre" - hangsúlyozta a biokémikus.
Az uralkodónő megihatta a csak részben feloldódott gyöngyöt tartalmazó koktélt, ám Furuhasi nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy Kleopátra, hogy "megpuhítsa" az igazgyöngyöt, fülbevalóját egy-két napra ecetbe áztathatta.
Előfordulhatott viszont, hogy a királynő a tenyerében rejtegette az igazgyöngyöt, s lóvá tette Antoniust.
"Kleopátra nem volt ostoba" - hangsúlyozta a biokémikus.
MTI
|
 |
|
Minden elődje rekordját megdöntötte a Buckeye Bullet elnevezésű amerikai elektromos autó: Utah állam sivatagjában egymérföldes szakaszon óránkénti 495 kilométeres átlagsebességet ért el, míg csúcssebessége 515 km/h volt.
A 19. század végén egy gázkazán- és bányagépgyártással foglalkozó német mérnök, a repülőszerkezetek szenvedélyes tanulmányozója maga építette siklóernyőjével először tett utazást a levegőben. Egyesek szerint ezen alkalom a repülés születésnapja.
Korán elhunyt néptanító apjának családja kétszáz év óta tanítóskodott. Anyja négy gyermeket nevelt fel, Öveges a győri bencésekhez, majd a kecskeméti piaristákhoz járt gimnáziumba, 1912-ben lépett be a piarista rendbe.
|
|
|
