A nőnap története: harc az egyenjogúságért
2010. MÁRC. 08. 20:19
Március 8-a a hölgyek napja. Ezen a napon világszerte virágcsokorral köszöntik őket, de kevesen emlékeznek már arra, hogy az ünnep hátterében valójában a nők egyenjogúságért vívott harca áll.
A középkorban tovább folytatódott a harc a nők jogaiért, az iszlám vallásban reformokat hoztak ezen jogok kiszélesítésére a házasodás, a válás és az örökösödés terén. Akkortájt egy arab nőnek több joga volt a házasságban, mint egy nyugati nőnek, mert az iszlám jog a korai időtől elismerte a nő jogát saját pénzére és tulajdonaira vonatkozóan. A nők részt vettek a francia forradalomban is, noha arról megoszlanak a vélemények, hogyan - önként vagy kényszer hatása alatt -, mindenesetre Delacroix A szabadság vezeti a népet című romantikus festményén egy nő vonul az élen, kezében a ,,szabadság, egyenlőség, testvériség" zászlajával. A felvilágosodás korában egyre több joghoz jutottak a nők, akik sokat köszönhettek Mary Wollstonecraft feminista írónak, aki az újkori nőjogi mozgalmak elindítója volt. 1792-ben publikált, A nők jogainak követelése című műve nagy visszhangot keltett Londonban, melyben kikarikírozta azt a felfogást, hogy a nők kizárólag csinos, ám önállótlan teremtések volnának. Kifejtette, hogy megfelelő iskolázással a nők öntudatra ébrednének és szellemi teljesítőképességüket ki tudnák használni.
Így jutunk el 1857. március 8-ig, amikor az amerikai nők a rossz munkakörülmények és az alacsony fizetések ellen tiltakoztak. A nemzetközi nőnap gondolata először a századfordulón merült fel, a Nemzetközi Munkásszövetség (I. Internacionálé) 1866-ban hozott határozatot a nők hivatásszerű munkavégzéséről. 1899-ben, a II. Internacionálé alakuló gyűlésén ismét előkerült a téma: Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához. 1909. február 28-án az Amerikai Szocialista Párt határozata szerint szerte az Egyesült Államokban megtartották az első nemzeti nőnapot, és 1913-ig február utolsó vasárnapján ünnepelték a nőket. 1910-ben a Szocialista Internacionálé résztvevői - tisztelegve a nők jogaiért küzdő mozgalom előtt - megalapították a nőnapot, amely ekkor vált nemzeti ünneppé. A megemlékezés pontos dátumáról viszont nem született döntés. A következő évben március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világ első nemzetközi nőnapját. Miután kétmillió orosz katona esett el a fronton, 1917-ben az orosz nők február utolsó vasárnapját választották, hogy kenyérért és békéért tüntessenek. Négy nappal később II. Miklós cár lemondásra kényszerült (nem közvetlenül e tüntetetések hatására), és megalakult a polgári kormány, amely megadta a nőknek a szavazat jogot. Ez a történelmi vasárnap az Oroszországban akkor használt Juliánusz-naptár szerint február 23-ára esett, ami a Gergely-naptárban március 8-ának felel meg. Ezzel véglegessé vált a nőnap dátuma, amelyet 37 országban ünnepelnek minden évben március 8-án.
Magyarország először 1913-ban csatlakozott a nőnapi felhíváshoz, a következő évben pedig már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-diktatúra kötelező ünnepként írta elő a nőnapot, amely 1948-tól szovjet mintára március 8-ára esik.
NEMbulvár - Bánki Edina
|
 |
|
Hatszázharminc éve, 1380. szeptember 8-án győzte le Dmitrij Donszkoj moszkvai fejedelem és vlagyimiri nagyfejedelem Mamaj mongol vezér seregét a kulikovói mezőn. A keleti szláv hadak első jelentős győzelme a nagy erőt képviselő ázsiai sereg felett az orosz történelem fontos fordulópontja lett.
Július 31-én lenne hetvenöt éves Antal Imre Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, műsorvezető, showman, az elmúlt évtizedek egyik népszerű tévés személyisége.
Szendrey Júlia (1828. december 29.-1868. szeptember 6.), költő, író; előbb Petőfi Sándor, majd Horvát Árpád történész felesége, Keszthelyen, az Újmajorban született.
|
|
|
