NEMbulvar.hu
Visszanéző

Anne Frank története

2010. MÁRC. 13. 20:50

Anne Frank naplóját milliók olvassák világszerte, egyike a legismertebb nem szépirodalmi műveknek, hozzávetőleg 30 millió példányban kelt el. Hatvanöt éve március 13-án hunyt el a tizenhat esztendős zsidó lány.

Anneliese Marie Frank 1929. június 12-én született Frankfurtban. A családja e városban élt, ahol békésen megfért egymás mellett a zsidó és nem zsidó népesség, a gyerekek együtt jártak iskolába a katolikusokkal, protestánsokkal és zsidókkal együtt. 1933 márciusában a frankfurti választásokon Adolf Hitler náci pártja győzött, antiszemita megmozdulásokra került sor, így Anne édesapja, Otto Frank elhatározta, hogy elhagyja Németországot. A család Hollandiába menekült.
Frankék új életet kezdtek, berendezkedtek, vállalkozást alapítottak. A németek 1940 májusában lerohanták Hollandiát, és ott is megkezdődött a zsidók üldözése. Margot-nak és Annének, akik kitűnően tanultak és sok barátjuk volt, el kellett hagyniuk az iskolát a törvények miatt, kizárólag zsidó iskolába járhattak és sárga csillagot kellett viselniük. Anne 1942. június 12-én, tizenharmadik születésnapjára egy naplót kapott ajándékba. Úgy írta bejegyzéseit, mintha egy fiktív barátnőjével társalgott volna, ezért minden bejegyzése "Kedves Kittym!" megszólítással kezdődik.
Ugyanezen a nyáron Anne nővére, Margot munkaszolgálati behívót kapott Németországba. A családfő tudta, hogy ez deportálást jelent, így már másnap elrejtőztek. Frankék egy másik családdal huszonöt hónapig bujkáltak Amszterdam belvárosában, Otto cégének hátsó épületében. Évekig éltek ott anélkül, hogy felfedezték volna őket egy padlástérből kialakított helyiségben, ahol barátaik ellátták őket élelmiszerrel. Naplójában Anne leírja viszontagságos életüket a rejtekhelyen: ő olvasással és tanulással töltötte az idejét, folyamatosan írta bejegyzéseit a naplóba, érzéseit, gondolatait a családról, a világról, a háborúról. A háború és a zsidóüldözés ellenére hitét nem adta fel. Kezdetben csak magának írogatott, később, amikor megérett benne az elhatározás, hogy híres írónő lesz, elővette régi írásait, és módszeresen átírta, javítgatta őket. Az volt a terve, hogy naplója alapján könyvet ír a háborúról, és hű képet fest benne a német megszállás éveiről Hollandiában. A napló azonban nem egy későbbi regény alapja lett, hanem a nácizmus szörnyűségének a mementója. (A háború után derült ki, hogy a nácik megszállásuk alatt 110 000 zsidót deportáltak Hollandia területéről, 5000-en élték túl.) "A nácik nem egyszerűen hatmillió zsidót öltek meg, hanem egy zsidót hatmilliószor" (Abel Herzberg)
A napló utolsó bejegyzésének időpontja 1944. augusztus 1. Ezután három nappal egy máig ismeretlen személy feljelentette őket, a rendőrök körbefogták a házat. Kérdezősködtek, elmentek, de később visszatértek, és módszeresen átkutatták a házat, felfedezték a titkos épületszárnyat, a rejtőzködőket megtalálták, elhurcolták. (Csak Miep Giest nem tartóztatták le, aki a rejtőzködők élelmezéséért felelt, ő később visszatért, és magához vette az ott maradt iratokat és személyes holmikat, köztük Anne naplóját is, bízva abban, hogy a háború után átadhatja a lánynak és családjának.) Frankékat Westerborgba vitték, a Hollandia északi részén álló ideiglenes táborba. Innen Auschwitzba hurcolták őket, ahonnan Annét és nővérét, Margot-t Bergen-Belsenbe vitték tovább. 1945. március 12-én, a tábor felszabadulása előtt néhány héttel mindketten tífuszban haltak meg.
Anne édesanyja Auschwitzban lelte halálát. Édesapjuk, Otto Frank megmenekült. Amszterdamba hazatérvén tudta meg, hogy felesége meghalt a koncentrációs táborban, később a Vöröskereszten keresztül kapott értesítést lányai haláláról. Anne naplóját Miep Giestől kapta meg. Miután elolvasta lánya személyes gondolatait, többek rábeszélésére 1947-ben adta ki, így lett Anne Frank naplója ismert és világhírű. Hatvanöt nyelvre lefordították, színdarabot, filmet, operát írtak belőle. Az Otto által kiadott első napló nem tekinthető teljesnek (kivett belőle részeket), de halála után (1980) a teljes kritikai kiadás látott napvilágot.

NEMbulvár - Péntek Tünde


A kulikovói csatát 630 éve vívták

Hatszázharminc éve, 1380. szeptember 8-án győzte le Dmitrij Donszkoj moszkvai fejedelem és vlagyimiri nagyfejedelem Mamaj mongol vezér seregét a kulikovói mezőn. A keleti szláv hadak első jelentős győzelme a nagy erőt képviselő ázsiai sereg felett az orosz történelem fontos fordulópontja lett.

A hűtlen özvegy: Szendrey Júlia

Szendrey Júlia (1828. december 29.-1868. szeptember 6.), költő, író; előbb Petőfi Sándor, majd Horvát Árpád történész felesége, Keszthelyen, az Újmajorban született.
|

A portál 1024x768-as felbontásra, Firefox 3.x és Internet Explorer 7.x típusú böngészőkre van optimalizálva, fejlesztés alatt áll.