NEMbulvar.hu
Visszanéző

Sisi házassága

2010. ÁPR. 26. 14:31

1854-ben Ferenc József feleségül vette a bajorországi hercegnőt, Erzsébetet, aki Sisi néven vált ismertté. Házasságuk nem volt zavartalan, hiszen a császárt lefoglalták az államügyek, kevés ideje volt arra, hogy feleségével legyen. De vajon hogyan is kezdődött ez a történet?

Minden kislány arról álmodik, hogy egyszer hercegnő lesz, akiért eljön a királyfi, esetünkben a császár, és feleségül veszi, majd boldogan élnek, míg meg nem halnak. Elizabeth, az 1837-ben született bajorországi hercegnő, már ebbe a világba érkezett, de fehér lovon érkező hercegét azért ugyanúgy várta, mint a mesékben szereplő kislányok. Különleges lány volt, hiszen egyáltalán nem ragaszkodott azokhoz a protokollszabályokhoz, melyeket megköveteltek tőle. Álomvilágban élt, az irodalom vonzotta, a versek, főleg Heinrich Heine költészetét szerette. Fontosnak tartotta a műveltséget, a tudást is becsülte, ezért is olvasott sokat, és érdeklődött a nyelvek iránt. Tizenhat évesen már beszélt angolul, franciául és latinul
1853 őszén édesanyja megkérte, hogy kísérje el őt és nővérét Bad Ischlbe, a császári udvarba, ugyanis testvérét, Ilonát szemelték ki Ferenc József feleségének. Ferenc József 1830-ban született, és tizennyolc évesen 1848-ban lett osztrák császár, valamint magyar király. Az előre eltervezett házasság azonban nem jött létre. A véletlennek köszönhető, hogy a későbbi császári pár találkozott, és Ferenc József inkább a fiatalabb testvért választotta.
Egy év sem állt rendelkezésükre, hogy megtervezzék az esküvőt. Sisi kelengyéjét kapkodva válogatták össze, nem úgy, mint Ilonáét, akinek alaposan gyűjtötték össze ruháit, cipőit és egyéb szükséges tárgyait. A pár esküvőjét Bécsben tartották 1854. április 24-én, vagyis pontosan 156 évvel ezelőtt. Erzsébetből így lett osztrák császárné és magyar királyné. A tündérmesébe illő találkozás ellenére házasságuk nem ilyen formában folytatódott. Erzsébet úgy érezte, megfullad a császári udvarban, nem szeretett szabályok közt élni, nehezére esett betartani az udvari protokollt. Anyósa, Zsófia főhercegnő minden lépését figyelte, próbálta irányítani életét. Az sem javított a helyzeten, hogy Sisinek teher volt a nyilvános megjelenés. Próbálta kerülni a hivatalos találkozókat, jobban érezte magát egyedül, illetve kíséretének társaságában. Kerülte tehát a magas rangú emberek társaságát, de az alacsonyabb rendű személyekkel szívesen töltötte idejét. Kíséretét három grófnő és egy magyar társalkodónő alkotta: Festetics Mária, Majláth Sarolta, Sztáray Irma és Ferenczy Ida. Ők nemcsak a kíséretét jelentették, hanem barátnők is voltak egyben.
Ferencz Józsefet lefoglalták császári teendői, az államügyek, így Sisire kevés ideje jutott. Kapcsolatuk, amely kezdetben ígéretesnek indult, megromlott, persze ebben nagy szerepe volt a császár édesanyjának is, aki nem tartotta méltónak Erzsébetet a fiához. Sisi unatkozott, nem érezte jól magát ebben a kapcsolatban. Továbbra is a versekhez menekült, a tudáshoz, de e mellett érdekelte a spirituális világ is. Házassága alatt a német, angol, francia és latin nyelv mellett megtanult csehül, lengyelül, románul, olaszul, ó- és újgörögül, valamint beszélte az általa nagyon kedvelt magyar nyelvet. Idejét gyermekeinek nevelése sem tölthette ki, hiszen Zsófia főhercegnő úgy rendelkezett, hogy a pár gyermekeit nevelők neveljék. Ferenc József és Sisi első gyermeke, Zsófia 1855-ben jött világra, de csupán két évig élt. Második lányuk 1856-ben született, a Gizella nevet kapta. Harmadszorra látta meg a napvilágot a trónörökös Rudolf, majd negyedikként érkezett a családba Mária Valéria 1868-ban. Rudolfot nagyon várták, hiszen egy császári pár életében fontos volt a fiúgyermek születése, azonban arra, hogy Rudolf átvegye a trónt, sosem került sor. Rossz házassága miatt szeretővel, Vetsera Máriával vigasztalódott, akivel a legendák szerint együtt lett öngyilkos, 1889-ben.
Rudolf halála megrázta az amúgy is sokat idegeskedő és túlérzékeny Erzsébetet.
Nem sokkal fia elvesztése után, Sisi a kíséretével Genfbe utazott. Ez volt utolsó utazása,  1898. szeptember 10-én egy Luigi Luccheni nevű férfi egy reszelővel szíven szúrta a "magyarbarát" királynét. Erzsébet, egyik barátnője, Sztáray Irma karjaiban halt meg.

NEMbulvár - Fehér Fanni


A második világháború kitörése

A második világháború 1939. szeptember 1-jén Németország és Lengyelország közös határán tört ki; a világsajtót bejárták a határsorompókat helyükből kifordító Wehrmacht-katonákat, a kelet felé vágtató német tankokat bemutató fotók, valamint az elsöprő német sikerekről szóló tudósítások.

Mata Hari: "orchidea a vajas bödönök között"

Nem volt a klasszikus szépség, de különleges megjelenése, a lényét körüllengő megannyi legenda és titokzatosság s sajátos, lassú mozgású, erotikus hétfátyol-tánca bűvkörébe vont minden férfit. Mata Hari először férjhez ment, aztán táncosnő lett, a legismertebb és legjobban fizetett kurtizán, végül halálát sortűz oltotta ki, melyet kémkedés miatt osztott ki rá a bíróság.
|

A portál 1024x768-as felbontásra, Firefox 3.x és Internet Explorer 7.x típusú böngészőkre van optimalizálva, fejlesztés alatt áll.