Horváth Tivadar színművész 90 éve született
2010. MÁRC. 18. 09:29
Kilencven éve, 1920. március 19-én született Budapesten Horváth Tivadar, az ötvenes-hatvanas évek egyik népszerű színésze, sanzonénekese.
A művész 1941-ben kapta meg diplomáját a Színművészeti Akadémián, emellett - amit kevesen tudtak róla - hegedű szakon elvégezte a Zeneakadémiát és művészettörténet-filozófia szakon a Pázmány Péter Tudományegyetemet is. Pályakezdőként a szegedi Nemzeti Színházhoz kötötte szerződése, 1942-1945 között a pécsi színház tagja volt. A második világháború után Budapestre került, fellépett a Vígszínházban, a Belvárosi Színházban, a Magyar Színházban. 1951 és 1959 között rendezője volt a Vidám Színpadnak, 1957-től két esztendeig főrendezője a Fővárosi Operettszínháznak. 1961-ben csatlakozott a Petőfi Színházhoz, ennek megszűnte után 1964-ben visszatért a Vidám Színpadra, ahol játszott és rendezett is.
Színpadon sikert sikerre halmozott, eleganciája és fanyarsága igazi különlegességnek számított. Többnyire ellenszenves figurákat bíztak rá, s szerepét soha nem játszotta túl, épp csak ironizált kissé. Hol gaz imperialista, hol feketéző ingyenélő, hol raccsoló üresfejű uracs volt, akit a végén mindig megszégyenítettek - mégis kiváltotta a publikum rokonszenvét és bezsebelte a tapsokat. A Vidám Színpad kabaréiban saját műsorblokkja volt, amelyben konferált és énekelt is, hiszen sikeresebb sanzonénekes volt, nevéhez fűződik az ötvenes évek végének egyik legnagyobb slágere, a Párizsban szép a nyár.
A nagy műveltségű, újra fogékony, a középszert elutasító, maximalista művész ugyanezt követelte másoktól is, emiatt számos konfliktusa akadt a kollégákkal. Igazi nagy komédiás volt, aki mindent megtett a revü műfajának elfogadtatásáért és felvirágoztatásáért. Évtizedekig játszotta nagy sikerrel Péteri urat a Rádió Szabó család című műsorsorozatában, emellett rádiójátékok és kabarék állandó szereplője volt, és számos sanzonfelvételét őrzi az archívum.
Hamar felfedezte a film is, olyan mára klasszikussá érett alkotásokban játszott, mint a Ludas Matyi, az Állami Áruház, a Dollárpapa, A tizedes meg a többiek, A halhatatlan légiós. A Bástyasétány 77, a Maya, a Koldusdiák és a Bál a Savoyban című operetteket rendezőként jegyezte.
Művészi munkáját 1956-ban Jászai Mari-díjjal, 1980-ban érdemes művészi címmel ismerték el. Hosszan tartó, súlyos betegség után Leányfalun hunyt el 2003. április 30-án.
MTI
|
 |
|
A második világháború 1939. szeptember 1-jén Németország és Lengyelország közös határán tört ki; a világsajtót bejárták a határsorompókat helyükből kifordító Wehrmacht-katonákat, a kelet felé vágtató német tankokat bemutató fotók, valamint az elsöprő német sikerekről szóló tudósítások.
Július 31-én lenne hetvenöt éves Antal Imre Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, műsorvezető, showman, az elmúlt évtizedek egyik népszerű tévés személyisége.
Nem volt a klasszikus szépség, de különleges megjelenése, a lényét körüllengő megannyi legenda és titokzatosság s sajátos, lassú mozgású, erotikus hétfátyol-tánca bűvkörébe vont minden férfit. Mata Hari először férjhez ment, aztán táncosnő lett, a legismertebb és legjobban fizetett kurtizán, végül halálát sortűz oltotta ki, melyet kémkedés miatt osztott ki rá a bíróság.
|
|
|
