A szegények gyógyítója: gróf Batthyány-Strattmann László
2010. JAN. 22. 19:07
A kezdetben kémiát, filozófiát és zenetörténetet tanuló ifjú gróf Batthyány-Strattmann László 1896-tól orvostanhallgató lett, s ezzel megtalálta hivatását. Bölcsészdoktorrá, majd orvosdoktorrá avatása után sebészként dolgozott. Később megszerezte a szemész végzettséget is.
 1901-ben kórházat létesített, előbb az atyjától kapott köpcsényi uradalom kastélya mellett, majd a körmendi kastélyban, amit kora legmodernebb gyógyászati eszközeivel szerelt fel. Nem egyet közülük a saját kezével készített. A szegényeket majdnem ingyen kezelte, látta el orvossággal, ruhával, élelemmel: a gyógyításért cserébe annyit kért csupán, hogy egy Miatyánkot mondjanak el érte. Három vármegye betegeit kezelte, naponta 60-100 beteget. Életében 30 000 szemműtétet végzett. Operáció előtt és után mindig imádkozott, s a betegek távozásakor egy-egy vallásos kiadvánnyal ajándékozta meg őket. A sorrendje szokatlan volt: előbb a legelhagyatottabbakkal kezdte, s a gazdagokat lehetőleg más orvoshoz küldte. S honnan telt ilyen fokú jótékonykodásra? Bizony nem támogatóktól, a saját vagyonát emésztette fel, a saját költségén fogadta fel az ápoló személyzetet is. Az állam mégis a teljes vagyona után vetette ki rá az adót.
Folyamatosan képezte magát, hatalmas könyvtárral rendelkezett, konferenciákra járt, s számos orvosi folyóiratot is járatott. Ritkább műtéteiről orvosi lapokban számolt be. Több kitüntetést, számos posztumusz díjat kapott.
Feleségétől, Coreth Mária grófnőtől 13 gyermeke született. Az emberszeretetéről, munkabírásáról, istenhitéről híres orvos jelmondata a következő volt: "Hűséggel és szeretettel!"
Hólyagrákban halt meg, 1931. január 22-én, néhány hónapnyi szenvedés után. Temetésekor betegei három napon át vonultak fel koporsója előtt, hangosan zokogva.
Emlékére alapította meg a Magyar Köztársaság a Batthyány-Strattmann László-díjat, amelyet az egészségügyben több évtizeden át kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeknek ítélnek oda, évente két alkalommal.
NEMbulvár - Giczei Betty
|
 |
|
A második világháború 1939. szeptember 1-jén Németország és Lengyelország közös határán tört ki; a világsajtót bejárták a határsorompókat helyükből kifordító Wehrmacht-katonákat, a kelet felé vágtató német tankokat bemutató fotók, valamint az elsöprő német sikerekről szóló tudósítások.
Július 31-én lenne hetvenöt éves Antal Imre Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, műsorvezető, showman, az elmúlt évtizedek egyik népszerű tévés személyisége.
Nem volt a klasszikus szépség, de különleges megjelenése, a lényét körüllengő megannyi legenda és titokzatosság s sajátos, lassú mozgású, erotikus hétfátyol-tánca bűvkörébe vont minden férfit. Mata Hari először férjhez ment, aztán táncosnő lett, a legismertebb és legjobban fizetett kurtizán, végül halálát sortűz oltotta ki, melyet kémkedés miatt osztott ki rá a bíróság.
|
|
|
