A Nyugaton a helyzet változatlan írója: E. M. Remarque
2010. JÚN. 23. 21:30
Erich Maria Remarque, valódi nevén Erich Paul Remark (a náci híresztelések szerint Kramer), Osnabrückban született 1898. június 22-én. Német pacifista és antifasiszta író volt.

Erich Paul Remark néven született, egy katolikus munkáscsalád gyermekeként. Apja Peter Franz Remark, anyja Anna Maria Stallknecht. Édesanyja iránti tiszteletből később felvette annak középső nevét, s a Remarque-ből Remarkra németesedett családnevét visszaváltoztatta Remarque-re. Tizenhat évesen kezdett el írni, esszéket, verseket s egy regénnyel is megpróbálkozott, amelyet később, 1920-ban fejezett be Die Traumbude (magyarul Álomzug) címmel. Tizennyolc évesen besorozták katonának. 1917. június 12-én a Nyugati frontra került, ahol július 31-én bal lábát, jobb kezét, illetve a nyakát repeszdarabok sebesítették meg. Katonai kórházba került, s a háború végéig ott is maradt. A háború után több állása is volt, többek közt könyvtáros, üzletember, tanár, újságíró és szerkesztő. 1925-ben elvette első feleségét, Ilse Jutta Zambonat, akitől nemsokára el is vált, aztán 1938-ban újra elvette. 1929-ben megjelent háborúellenes remekműve, a Nyugaton a helyzet változatlan, mely hatalmas sikert aratott. A könyv feltárja a front legembertelenebb körülményeit, melyben az éhínség, a sár, a sérülések, a patkányok és a betegségek legalább annyira veszélyes ellenségek, mint a szemben álló hadsereg. Hitler hatalomra jutásakor az író műveit nemzet- és becsületellenesnek minősítették és nyilvánosan elégették, elterjesztették róla, hogy nem vett részt az I. világháborúban, hogy zsidó származású, s hogy a neve nem Remarque, hanem Krámer. Mindez persze náci koholmány volt, de a propaganda-gépezetük hatásosan tette a dolgát. Remarque 1933-ban végleg Svájcba emigrált. 1939-ben az Amerikai Egyesült Államokba ment első feleségével, 1948-ban tért vissza Svájcba és ott élt egészen 1970-ben bekövetkezett haláláig. Első műveiben az I. világháború szörnyűségeit és következményeit írja le a részt vevő katonák szempontjából. A front embertelen körülményeitől kezdve a boldog/boldogtalan hazatérésig minden katonai megpróbáltatás benne van regényeiben. A két világháború közötti Németország, a Weimari Köztársaság, az infláció, az egyszerű hétköznapi emberek problémái és a nácizmus születése hiteles képet ad a kor társadalmáról. Későbbi témái az 1930-as évek és a II. világháború alatti emigráció nehézségei, megpróbáltatásai és a koncentrációs táborok mindennapjai. Ezekben a megrendítő regényekben a nácizmus és fasizmus áldozatainak szenvedéseit írta le, de szinte mindegyik művében fontos helyet kap a szerelem, mely melegséget és reményt nyújt a kétségbeejtő élethelyzetekben. Erich Maria Remarque a XX. század, sőt már a XXI. századnak is egyik legsikeresebb írója, regényeit megfilmesítették, CD-re vették, számtalan nyelvre lefordították. Néhány örökbecsű, mely tőle származik: Minden szerelem magában hordozza az örökkévalóság vágyát, és ezért válik örökösen kínzóvá. - A tegnap elmerült, nincs könny, nincs varázslat, amely visszahozhatná. - Szikrák vagyunk, és nem tudjuk, hogy merre fúj minket a szél.
NEMbulvár - zsán
|
 |
|
A második világháború 1939. szeptember 1-jén Németország és Lengyelország közös határán tört ki; a világsajtót bejárták a határsorompókat helyükből kifordító Wehrmacht-katonákat, a kelet felé vágtató német tankokat bemutató fotók, valamint az elsöprő német sikerekről szóló tudósítások.
Július 31-én lenne hetvenöt éves Antal Imre Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, műsorvezető, showman, az elmúlt évtizedek egyik népszerű tévés személyisége.
Nem volt a klasszikus szépség, de különleges megjelenése, a lényét körüllengő megannyi legenda és titokzatosság s sajátos, lassú mozgású, erotikus hétfátyol-tánca bűvkörébe vont minden férfit. Mata Hari először férjhez ment, aztán táncosnő lett, a legismertebb és legjobban fizetett kurtizán, végül halálát sortűz oltotta ki, melyet kémkedés miatt osztott ki rá a bíróság.
|
 |
|