Ianus legendája
2010. JAN. 16. 19:39
Ianusról - aki a hagyomány szerint Latium királya volt - nevezték el az év első hónapját (Ianuarius). Mivel istenként tisztelték, az ókori rómaiak számos cselekedetükkel bebizonyították, hogy mennyire hódolnak neki. Félelemből vagy szeretetből? Ki tudja...
 Mindenesetre az ajtók, a kezdet és a vég istenének minden hónap első napján áldozatot mutattak be. Őt szólították elsőként imáikban, áldozatbemutatáskor pedig ő kapott elsőként tömjén- vagy boráldozatot. Ianust általában két arccal ábrázolták, így tudta szemmel tartani az átjárók mindkét oldalát. A középső köztársaságban a legkisebb római pénzérme főoldalát az ő arca díszítette. A hagyomány szerint a palotájába, ami az Ianiculus-dombon állt, befogadta a menekülő Saturnust, aki hálából megtanította az őslakókat a földművelésre. A civilizáció ezzel a lépéssel megérkezett Latiumba. A Forum Romanumon kettős ajtajú szentélyt építettek neki, Ianus Geminus névvel ellátva. A hagyomány szerint, amikor a szabinok betörtek, Ianus úgy kényszerítette meghátrálásra őket, hogy a szentély helyén forró vizet fakasztott a földből. Kapuját béke idején zárva tartották, háború idején viszont kapuin a katonák haladtak át. Ez a szokás még a császárkorban is élt. Ma már sem a palota, sem a szentély, sem pedig a Kr. e. 260-ban, Ianus tiszteletére a Duilius consul által emelt templom nyomai nem láthatók. Helyüket belepte az idők pora.
NEMbulvár - Giczei Betty
|
 |
|
Március 8-a a hölgyek napja. Ezen a napon világszerte virágcsokorral köszöntik őket, de kevesen emlékeznek már arra, hogy az ünnep hátterében valójában a nők egyenjogúságért vívott harca áll.
Százhuszonöt éve, 1885. március 4-én született Beregrákoson Salamon Béla, a magyar kabarészínpad egyik legnagyobb egyénisége, akinek nevéhez olyan szállóigék fűződnek, mint a Ha én egyszer kinyitom a számat... és a Lepsénynél még megvolt.
Tudós, varázsló, élesnyelvű szatíraíró, sokfelé bolyongó, kalandos életű reneszánsz ember volt, egyaránt otthonosan mozgott az egyszerű nép között és a királyok udvaraiban. 1535. február 18-án hunyt el Agrippa von Nettesheim, német természetfilozófus és okkultista.
|
 |
|